Sárospataki Füzetek 12. (2008)

2008 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Isten csendje Ingmar Bergman Úrvacsora című filmjében

Rácsok Gabriella

masztó, hogy Istent időnként nem szerető, hanem ijesztő Istennek tapasztaljuk meg, személytelen valóságnak, puszta erőnek vagy energiának, amit(!) leginkább olyan metaforák tudnak leírni, mint tátongó mélység, szakadék, káosz, borzalom.”7

Jüngel - ezt az ijesztő következtést elkerülendő - Isten elrejtettségét a megközelíthetetlen világosságban lakozó Isten felől közelíti meg (íTim 6,16):

Isten abszolút láthatatlansága (...) annak a mértéktelen világosságnak a kifejeződése, ami Isten maga. Ez a világosság - mondhatná valaki - elviselhetetlenül erős és vakító tisztán megvilágító erejében. Ebben a világosságban, saját lényének világosságában, Isten nem látható, hanem rejtett. Ha megközelíthetetlen mélység van Őbenne, az semmiképpen sem sötét mélység (...), hanem dicsőségének mélysége, a legfőbb világosság kifürkészhetetlensége. Isten fensége rejti el számunkra Istent.117 118

Az Ószövetség egyértelművé teszi azt az alapvető félelmet, mely a zsidó emberben megfogalmazódhatott: „Ne rejtsd el előlem orcádat...” (Zsolt 27,9; ld. még; 10,1, 11; 13,2; 28,1; 30,8; 35,22; 44,25; 69,18; 102,3; 109,1; 143,7) Az ember bármit kibír, csak azt nem, ha Isten elfordul tőle, ha hátat fordít neki. Isten haragjában, a próféták bírálatában, a kárhozat meghirdetésében még mindig megszólal.11? Isten önmagát elrejtése válasz az ember előle elrejtőzésére (íMóz 3,8; Jób 13,20-24). Isten elfordulása, elhallgatása időnként Isten válasza az ember engedetlenségére és erkölcsi közömbösségére (5MÓZ 31,16-19; 32,19-20; Zsolt 89,46; Ézs 59,2; Mik 3,4). Az isteni arc elfordulása antropomorf kifejezése lehet annak az isteni aktusnak, amikor Isten megvonja jelenlétét a szövetséghez hűtlenné vált néptől, helyteleníti, elutasítja bűnös viselkedésüket, cselekedeteiket (5M0Z 31,16-17; Zsolt 88,14; Ézs 54,7- 8). Ezzel szemben Isten jótetszésének és elfogadásának kifejezése az isteni orca világosságában járás (Zsolt 89,16; vö.: 4MÓZ 6,24-27).120

A kijelentés tényétől eltekintve, amely mindig földi esemény, és éppen ezért mindig földi természetű (isteni accomodatio) Isten rejtett marad számunkra. Isten arca sohasem látható (2Mózes 33,20, 23). Mivel Isten ismerteti meg magát, egyszer s mindenkorra tudjuk: Istent csak Isten ismerheti. (lKor

117 David Tracy: „Form & Fragment: The Recovery of the Hidden and Incomprehensible God”, CTI Reflections, Vol. 3, 1999: 81-82. Tracy többek között Luther A szolgai akaratban megfogalmazott gondolataira utal: „Isten sok mindent cselekszik, amit Igéjében nem mutat meg nekünk és sok mindent akar, amelyről Igéjében nem jelzi, hogy szándékában áll. így pl. nem akaija a bűnös halálát Igéje szerint, de akarja kikutathatatlan akaratával." Luther: A szolgai akarat, ford. Jakabné Cs. E., Weltler Ö., Weltler S., Sopron, Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium, 1996, 99.

118 Eberhard Jüngel: „Openbaring van Gods verborgenheid” in Theologie van de aanvechting - Christelijk geloof op hét snjipunt van theisme en atheisme, Zotermerr, Meinema, 1991, 84. A tanulmány eredetijét ld. Die Offenbarung der Verbogenheit Gottes, München-Zürich, Schnell & Steiner Verlag, 1984, 79-104.

119 Ellul i.m. 114-115.

120 G. M. Mackie „Face” szócikke in A Dictionary of The Bible, vol. 1.James Hastings (szerk.), Edinburgh, T.&T. Clark, 8. kiadás, 1906. 825.

44