Sárospataki Füzetek 12. (2008)
2008 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Isten csendje Ingmar Bergman Úrvacsora című filmjében
Isten csendje Ingmar Bergman Úrvacsora című filmjében 2,6-16) Amikor Isten kijelenti magát, nem szűnik meg rejtettsége: „Bizony, te elrejtőzködő Isten vagy, Izráel Istene, szabadító!” (Ezs 45,15, ld. még Zsolt 77. és 139.; Jób 39-42.) Isten megszólalása nem igazolható, mert csak olyan dolgok igazolhatók, amelyeknek nincs szabadsága. Isten pedig Abszolút Szabadság, semmiféleképpen sem idézhető meg, nevének kimondásával sem. Minden olyan törekvés, mely reagálásra készteti, mely akaratát próbálja rákényszeríteni, kudarcba fullad: Isten elhallgat, Isten elrejti arcát. Semmilyen praktikával, vallásos rítussal nem lehet megszólalásra kényszeríteni. A rejtettség így valójában kijelentés.121 Isten Igéjében és Krisztusban is rejtve marad (botrán- kozás köve; a kereszt bolondsága) csak Isten Szentlelke teheti lehetővé, hogy Isten megszólaljon, kijelentse magát.122 * * 125 Isten rejtőzködése és a teodícea kérdése szorosan összekapcsolódik: a tökéletesen szerető Isten nem teszi egyértelművé létezését. Ez a tény - az isteni elrejtettség - sokak számára egzisztenciális kérdés: a létezéssel, annak értékével és céljával kapcsolatban vet fel kérdéseket. Vannak viszont, akik számára az isteni elrejtettség annak bizonyítéka, hogy Isten nem létezik. 123 Az isteni elrejtettség kapcsán felmerülhet annak kérdése, hogy lehetséges-e a „vétlen hitetlenség” állapota?1211 Ehhez kapcsolódóan további kérdés lehet az, hogy hordozhat-e Isten önmagát elrejtése lehetőségeket a hit számára? Például :12s- Isten elrejtőzik annak érdekében, hogy képessé tegye az embert arra, hogy szabadon szeresse, szabadon higgyen benne és engedelmeskedjen neki, máskülönben az ember olyasmire lenne kényszerítve, amely nem összeegyeztethető a szeretettel;- Isten elrejtőzik annak érdekében, hogy megóvjon egy helytelen motivációjú emberi választól (pl. a büntetéstől vagy a haláltól való félelem);- Isten elrejtőzik, mert ezáltal segít felismerni Isten nélküli életünk roncs voltát, és így késztet arra, hogy őt keressük;- Isten elrejtőzik, mert ha egyértelművé tenné létezését, megfosztana a szenvedélyes hithez szükséges kockázattól. Nem más ez, mint a kikényszerítő istentapasztalat nélküli ugrás a hitbe. Az embernek soha nem lehet adekvát istenélménye, istentapasztalata, hiszen ezekkel nem ragadható meg Isten, jóllehet az istenélmény, istentapasztalás fakadhat Isten lényéből. Az olyan közvetlen istentapasztalatok, mint „Most Isten szól hozzám”, „Isten teremtette ezt a szépséges világot körülöttem”, „Is121 Hendrikus Berkhof: Christian Faith, ford. Sierd Woudstra, Grand Rapids, Michigan, Eerdmans, 1986, 52-62. 122 Vö.: Kálvin az Ige és a Szentlélek viszonyáról in: Kálvin János: A keresztyén vallás rendszere, ford. Ceglédi S., Rábold G., Pápa, Ref. Főiskola Könyvnyomda, 1909, I. könyv, hetedik fejezet, 4. 123 Snyder-Moser i.m. 1. 124 „nonculpable unbelief’ - „olyan hitetlenség, amely bizonyosan nem a kérdéses személy döntésének: az igazságkeresés elhanyagolásának, felületességnek, az Istentől való elzárkózásnak tulajdonítható”A fogalomról és annak megalkotójáról ld. Szalai Miklós: „Fideizmus és posztkarteziánus filozófia: A „református episztemológia” koncepciója”, Világosság 2005/2-3:152. 125 Snyder-Moser i.m. 10. 45
