Sárospataki Füzetek 12. (2008)

2008 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Isten csendje Ingmar Bergman Úrvacsora című filmjében

Isten csendje Ingmar Bergman Úrvacsora című filmjében

biztonságérzet istene nem több, mint „szubjektív szükséglet, élettől és haláltól való félelmünk projekciója”.113 114 115 Az Úrvacsorában már nincsenek szülők, az anyai oltalmat nyújtó feleség sincs. „ínségben keresik az emberek Istent, / kérik, hogy testükön, lelkükön segítsen, / betegségtől, bűntől, haláltól ment- 4,

sen. / így tesz minden, így tesz hívő s a hitetlen.”11-! A szülői szeretet analógiájára épülő isteni szeretet, a „problémamegoldó” isten, a deus ex machina halála szükségszerű. Bonhoeffertől, akitől a fenti sorok származnak, így folytatja ezt a gondolatsort:

Itt van a döntő eltérés minden vallástól. A vallás szerint az szabadíthat meg bennünket nyomorúságunkból, ha Isten hatalma megmutatkozik a világban - Isten: deus ex machina. A Biblia viszont Isten erőtlenségére és szenvedésére mutat - csak a szenvedő Isten segíthet rajtunk.

Ennyiben tehát elmondhatjuk, hogy a fönt vázolt fejlődés, mely a világ nagykorúságához vezet, s egy hamis istenkép megsemmisítéséhez vezetett, lehetővé teszi meglátnunk a Biblia Istenét, aki a világban erőtlensége által vesz hatalmat és hódít teret magának.113

Mi következik ebből? A függés és a szükség nem megfelelő leírásai az Istennel való kapcsolatnak. A megváltás lényege nem az, hogy az egyén valamilyen védett, biztonságos helyre kerül, ahol meghúzhatja magát a kétségek és az önmegigazultság elől. Másképpen megfogalmazva: nem lehetünk vallásosak, ha a vallást olyan rendszerként definiáljuk, amely Istent (isteneket) a vágyak és szükségek beteljesítőjének vagy problémamegoldónak tartja.116 Tomas visszhang-istene pedig éppen ennek a vallásnak az istene.

Itt jegyezhetjük meg, hogy teológia és film dialógusának fontos szerepe lehet abban, hogy a torz istenképek leleplezésével, az azokból adódó ördögi köröket megtörje.

5.3. Rejtőzködő Isten

Tomas egy non-kommunikatív istenképpel küzd: Isten hallgatása elviselhetetlenné válik számára a világ borzalmai közepette, és Istent mint ijesztő, kegyetlen, szeretetlen pók-istent tapasztalja meg. David Tracy a svéd lutheránus teológiai kultúrában látja Bergman istenképének a gyökerét. Luther a kereszt teológiájának megfogalmazásakor beszél Isten rejtettségéről. Isten a rejtettségben nyilatkoztatja ki magát, azaz Isten kijelenti magát a bűnös embernek - sub contrariis -, az életet a halál, bölcsességét bolondság, hatalmát gyengeség révén. A rejtőzködő Isten (Deus absconditus) egyben megalázott Isten (Deus incarnatus) és megfeszített Isten (Deus crucifixus). Tracy szerint Luther nemcsak ebben az értelemben beszél Isten elrejtettségéről, hanem egy másik, eléggé ambivalens értelemben is. Isten elrejtettsége lehet annyira nyo113 Steene: „Images and Words”, 30.

114 Dietrich Bonhoeffer: „Hívők és pogányok”, ford. Boros Attila, in Börtönlevelek, Budapest, Harmat, 1999,167.

115 [Tegel, 44.] 7.16. in Börtönlevelek, 170.

116 William Hamilton: „Diertich Bonhoeffer”, in Radical Theology and the Death of God, Thomas J. J. Altizer, William Hamilton (szerk.), Indianapolis, The Bobbs.Merrill Company, Inc., 1966,116.

43