Sárospataki Füzetek 12. (2008)
2008 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Isten csendje Ingmar Bergman Úrvacsora című filmjében
Isten csendje Ingmar Bergman Úr vacsora című filmjében lélek lét alapvető sóvárgását: egyszerre két dolog után kapkodunk. Részben a másokkal való közösség után - ez legbelső ösztönünk részben biztonság után. A másokkal való állandó közösségtől azt reméljük, hogy képesek leszünk elfogadni teljes magányunk szörnyű tényét. Mindig valami újat is keresünk, valami új elméletet, új rendszert, amivel - részben vagy teljesen - lerombolhatjuk magányosságunk látványát.4? Bergman a Tükör által homályosan végén elhangzó vallástétel kifigurázásának tekintette az Úrvacsorát. Szinte szó szerint megismétlődik a tétel: „Az Isten szeretet, és a szeretet Isten. A szeretet Isten létének bizonyítéka. A szeretet valóságosan megvan az emberek világában.” Biom az orgonista szerint azonban mindez csak zsargon, egy szánalmas pap ömlengése. Az Úrvacsora Tomasa és a Tükör által homályosan Dávidja hasonlítanak egymásra: mindkettő Isten szeretetét hirdeti - az egyik a gyülekezetnek, a másik a fiának -, de egyik sem tudja megélni ezt a szeretet.*»8 Mindkettő visszataszítóan nárcisztikus, képtelen a másokkal való törődésre. Mindketten betegség miatt veszítették el feleségüket. David az írásba menekült felesége betegsége elől; Tomas képtelen feldolgozni felesége halálát. Felesége menedéket jelentett számára, megóvta mindentől, ami gonosz, csúnya és veszélyeztette önmagáról és Istenről vagy Isten világáról alkotott képét. Feleségétől szinte anyai védelmet kapott. Valójában nem is feleségét, hanem az általa nyújtott védelmet és biztonságot szerette.47 48 49 50 51 52 53 Tomas olyan alkat, akinek támaszra, mankóra van szüksége az élethez. Ennek érdekében önzőén kihasznál másokat. Amikor Jonason kellene segíteni, őt is arra használja, hogy saját kétségeinek és kétségbeesésének adjon hangot; vagy miután megalázza Martát, arra kéri, hogy kísérje el a délutáni istentiszteletre. A szereplők különböző betegségektől szenvednek. Tomas influenzás, Martának ekcémája van, a harangozó púpos. Gelencsér nem a kételkedés me- taforájánaks0 tartja ezeket a testi erőtlenségeket, hanem Isten létezése közvetett bizonyítékainak: valaminek a hiányát jelzik. A beteg test valaminek a hiányára utal: valami megszűnt, vagy elromlott Isten és ember, ember és ember között.si A film nem pusztán a szenvedők reménytelen állapotát mutatja be, hanem azt, hogy állapotuk milyen következményekkel jár mások életében. Tomas „fogyatékossága” tragikus a gyülekezetére nézve.s2 Lelkipásztorként közvetítőnek kellene lennie Isten és a gyülekezeti tagok között,S3 de mindössze saját kétségbeesését, reménytelenségét, kétségeit és Isten csendjét képes közölni velük: 47 Bergman on Bergman: Interviews with Ingmar Bergman, Stig Björkman (szerk.), ford. Paul Britten Austin, New York, Simon and Schuster, 1973,164-167. 48 DePaul i.m. 629. 49 Cohen i.m. 183. 50 Vő.: Cohen i.m. 186. 51 Gelencsér i.m. 75. 52 Steene i.m.'.Archetypal Patterns”, 73. 53 Nemeskürty István: Ingmar Bergman Trilógia, Budapest, 1971,17. 29
