Sárospataki Füzetek 12. (2008)
2008 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Rácsok Gabriella: Isten csendje Ingmar Bergman Úrvacsora című filmjében
Rácsok Gabriella ábrázolja. A film címe több nyelven is: Téli fény. Eredeti címe: Nattvardsgästerna (Úrvacsorázók). A központi témát már Tomas imádsága is sejteti: közösség (communio) Krisztussal és egymással, vagy éppen mindenféle közösség hiánya.43 A filmben több szimbólum is az idő múlását, a halál közelségét jelzi: a hangosan ketyegő falióra a sekrestyében, halálfejek és a halál lovasai a templomfalon és az iskolaudvaron, hatalmas koporsó alakú vagonok, temetőkert,44 mintha a szereplők „a halál árnyékának völgyében” járnának, vagy ahogyan Marta fogalmaz: „vasárnap a siralom völgyének mélyén”, de Isten vigasztaló jelenléte nélkül. 3. A film felépítése 3.1. Három mozzanat Bergman a következőképpen kapcsolja az Úrvacsorát a trilógia első darabjához: Kiegészíti a Tükör által homályosant. Arra ad választ. Amikor a Tükör által homályosant írtam, azt hittem, hogy valódi bizonyítékot találok Isten létezésére: Isten szeretet. Mindenféle szeretet Isten, még a szeretet torz formái is - és ez az istenbizonyíték nagy biztonságérzetet jelentett számomra. ... Engedtem, hogy az egész filmben ez az istenbizonyíték bontakozzon ki, ez adta az utolsó mozzanat zárótételét. Aztán kezdtem elveszíteni bizalmamat ebben ez elképzelésben, már a film forgatása közben. ... Éppen ezért megdöntőm ezt a tételt ebben az új filmben. Leszámolás ez a film. Leszámolok istennel a „papával”, az önámítás istenével, a biztonság-istennel.45 Bergman három részre osztotta a filmet: 1) megsemmisítés - az „Isten szeretet” tétel szétzúzása; 2) a megsemmisítés utáni üresség; 3) az új hit szíiletése.46 3.2 Megsemmisítés Bergman kétségbeesett próbálkozásnak tartotta A Tükör által homályosant arra, hogy egy egyszerű tételt bemutasson: Isten szeretet és a szeretet Isten. Akit szeretettel vesznek körül, azt Isten veszi körül. Ezt nevezte megszerzett bizonyosságnak. Bergman az íJános 4-ből veszi a bemutatásra szánt tételt: „Aki pedig nem szeret, az nem ismerte meg az Istent; mert Isten szeretet” (8,12,i6-i8.v.), melyet kiegészít ennek megfordításával. A film címe is utalás a tételre, hiszen az lKorinthus 13 is azzal az állítással indít: „Ha szeretet nincs bennem: semmi vagyok.” A film azt mutatja be, mit jelent nem szeretni és nem szeretve lenni. Bergman a következőképpen fogalmazza meg a * 43 44 45 46 resi, ami egyszerre van a legközelebb az emberhez és tőle a legtávolabb: saját léte és a Lét maga.” Willim Barrett: Irrational Man - A Study in Existential Philosophy, Garden City, New York, Doubleday Anchor Books, 1962, 209. 43 Singer i.m. 124. 44 Alexander i.m. 26; Ketcham i.m. 172. 45 Sjöman i.m. 36. 46 Sjöman i.m. 36. 28
