Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szatmári Emilia: Méliusz Juhász Péter helye és szerepe a magyarországi reformációban
Szatmári Hm Hia Ezzel Erdélyben a vallási mozgalmak véget értek. János Zsig- mondot Méliusz sem élte túl sokkal, 1572. december 15-én halt meg. Nem egészen másfél évtizedes nyilvános pályafutásának csaknem felét a Szentháromság-tagadók elleni küzdelem töltötte ki. Egy eddig nem tárgyalt hitvitát ad elénk a Debreceni disputa vagy Válaszúd komédia. Méliusz az egyetlen, akivel ellenfelei nemcsak hitvitákon csatáztak, nemcsak könyvekben támadták, hanem ellene még színdarabot is készítettek. Ez a mű antitrinitárius, hiszen a szigorú helvét felfogás a komédiázást sem az iskolában, sem azon kívül nem nézte jó szemmel. Pedig ezt a műfajt is nagy hatással alkalmazhatták az egyes felekezetek eszméik terjesztésére és propagandaeszközként. A Válaszúd komédiában (1572) a szerző (valószínűleg Válaszún György) költött eseményt ad elő, hiszen a debreceni vita a két ellenfél között sohasem történt meg. Figurái viszont élő, sőt nevezetes történeti személyek voltak. Szakramentáriusok: Péter pápa (Méliusz Péter), György kardinál (Czeglédi György), Vikárius Pál és Dékány; Szentháromság-tagadók: Varga Ferenc (Dávid Ferenc), Charianus János (Sommer János), Olasz doktor (Blandrata György) és Filep bíró; lutheránusok: Gál és Máté bíró. A komédiában a kényelmes, jólétüket élvező Méliuszék nyugalmát megzavarják a Dávid Ferenc vezetésével váratlanul Debrecenbe érkező antitrinitáriusok. Vicárius Pál: „Megh mondám az Fejedelemnek [Péter pápa], hogy jőnek az Erdélyi eretnekek, ám bizony elüté a kórság.”57 A templomban megrendezett hitvitán Méliuszt és társait legyőzik az „erdélyiek.” Gál bíró: „Úgy tetczik, Péter Uram, hogy szinte a csávába esél.”58 „Elrekedél, mert az igazság élőt nints hová menned.”59 Ennek eredményeképpen az egyik trinitárius pap, Vikárius Pál, ott helyben az unitáriusok oldalára áll, mire Gál bíró is kijelenti, hogy „mü is Vicarius uramot egész városostól együtt követtyük.”60 VII. Méliusz betegsége és halála Méliusz fiatal kora ellenére is beteges ember volt. Több forrás emlékezik arról, hogy valami súlyos szervi bajban szenvedett. Erre utal a Válaszú ti komédia néhány részlete is. „Hamar, hamar, fogjátok Uramot, mert majd elüti az betegség.”61 „Én beteges ember vagyok, sokat nem szólhatok”62 — mondja magáról „Péter pápa” a drámában. A szerző egyenesen a betegséget tartja a vita elvesztése okának. „Ne is tsudálkozzék 37 Régi Magyar Drámai Emlékek I. Szerk.: Kardos Tibor, Akadémiai Kiadó, Bp., 1960. 660. 58 U.itt 668. 59 U.itt 674. 60 Régi magyar drámai emlékek... 677. 61 U.itt 659. 62 U.itt 670. 94
