Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szatmári Emilia: Méliusz Juhász Péter helye és szerepe a magyarországi reformációban
Szatmári Emilia jámbor keresztyéneket háborejtott vala meg az ő Arriánus tévelgésivel és az Isten ellen való egyéb sok eretnekségivei.”49 Méliusz felismerte az egyházát fenyegető veszélyt, ezért hamar felvette a harcot. Az 1561. november 30-tól december 14-ig tartó templomi vitán Arany visszavonta tanait, és reverzálist adott magáról: „Én Keres Peterdi Arany Tamás vallást és bizonyságot teszek az egy Istennek, Atya Istennek, Fiú Istennek, Szendétek Istennek, mind itt az N. Török János uram házában való nemes uraim előtt, ti Gergel pap debreceni plébános, [■••] Somogyi Péter pap, püspök [...], Gál pap, Miklós pap stb. előtt az én hitem szerént az mint megesküdtem az prédikátor uraim előtt, szabad akaratom szerént, hogy ezek ez vallások, akiket Istennek szájából ez én levelemben megirattam, igazak, és az én előbbi tévelygéseim, kik ellene voltának ezeknek, hamisak...”50 Később mégis az unitáriusokhoz csadakozott. 1566-ban Egri Lukács lépett fel. O sem tartotta a Fiút és Szent- leiket az Atyával egyenlőnek és mindkettőt az Atyától származtatta. Károli Gáspár az általa összehívott 1566-os gönci zsinaton kívánta rendezni a kérdést. A zsinat összeült, de Egrit nem lehetett rábírni tanai visszavonására. Károli ekkor Méliuszhoz fordult segítségért. 1568. január 5-ére hívtak össze zsinatot a reformált egyházak számára Szikszóra. Ez a zsinat nem ült össze, ezért újnak az összehívására került sor, melyet még ugyanabban a hónapban Kassán meg is tartottak. Méliusz és a zsinat eretneknek nyilvánította Egri tanait, s mivel ő nem állt el ezektől, a zsinat fogságra ítélte, ahonnan csak öt év múlva, tanai megtagadásával szabadulhatott (mások szerint jászói börtönében halt meg 1574-ben). Legnagyobb hitvitáit Méliusz Dávid Ferenccel vívta, aki korábban katolikus papból lett előbb lutheránus püspök, majd református (1559), éppen Méliusz hatására. Dávid azonban az 1566. március 15-i tordai zsinaton már unitárius tanokat hirdetett. Ezen a zsinaton kezdődött a Szentháromság-tana elleni első nyílt támadás, mely tanokat Dávid mellett Blandrata György, János Zsigmond fejedelem udvari orvosa is képviselt. Tanításuk lényege, hogy Isten úgy lényegére, mint személyére nézve csak egyA vitát nem tudták Tordán lezárni, így ez év áprilisában a gyula- fehérvári zsinaton is folytatták. Dávidék továbbra is hirdették, hogy a Fiú csak megistenült ember, a Szentlélek pedig nem más, mint az Atya kisugárzó ereje, azaz mindkettő az Atyának alárendelt. A kálvinisták május 19-ére újabb zsinatot hívtak össze Marosvásárhelyre. Dávid ezen a zsinaton a Heidelberg Kátét saját tanai értelmében átdolgozta. Az átdolgozott szöveget az unitáriusok Méliuszék elé terjesztették. Végül a közösen megállapított szöveg 1566-ban Kolozsvárott 49 Századok, 1936. 50. M Az Keres Peterdi Arán Tamás vallási... Magyar Protestáns Egyházi és Iskolai Figyelmező, szerk.: Révész Imre, 1873. 50. 88
