Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szatmári Emilia: Méliusz Juhász Péter helye és szerepe a magyarországi reformációban

Méli usx Juhász P éter

idézi: „Minden lélek engedelmeskedjék a felső hatalmasságoknak, mert nincsen hatalmasság, hanem csak Istentől: és amely hatalmasságok vannak, az Istentől rendeltettek” (Róm 13,1). A jog birtokosainak kedvez Luther: „Nem lenne helyes, ha az urak elejtenék jogukat a robotra, mert a parasztnak terhekkel kell megrakodva lennie, különben elpajkosodik.”46

Kálvin ellenállási tanában viszont „a néptől szervezett bizonyos felsőbbségek”47 az ellenállási jog letéteményesei. Az egyes ember e felfogás szerint sem lázadhat az uralkodó ellen, még ha az zsarnok is.

Méliusznál nem szerepel ez az ellenállási jog. Ez is bizonyítja, hogy nem nevezhető egyszerűen „magyar Kálvinnak”, ahogy ezt néhány egyháztörténész tette. Teológiájának jellemzője inkább az eredetisége. Bár jól ismerte kora hittudósainak teológiai rendszereit, s azoknak elemeit felhasználta, de úgy, ahogy ez számára és a hazai viszonyokra alkalmazva szerinte elfogadható és helyes volt. Jelen esetben azt bizonyította Ferdi- nánd előtt, hogy semmi olyat nem tesznek és nem hirdetnek az egri protestánsok, ami a király, a püspök vagy az urak tekintélyét sértené, hatalmát tagadná, ellenük lázítana. Ok csak hitüket nem akarják megtagadni.

Méliusz debreceni működése idején nagy hatással volt sokakra a Felvidéken és Erdélyben évek óta agitáló és vitázó Francesco Stancaro krisztológiája, mely szerint Jézus Krisztus csak emberi természete szerint közbenjáró. Hiába űzték el Stancarot, a magvak már el voltak hintve.

Hamar behatoltak a városba az észak-olasz-délkelet-svájci antitrinitárius hittételek is, először Kőröspeterdi Arany Tamás fellépése nyomán, aki azt hirdette, hogy Krisztus nem Isten, hanem csak Istennek fia és embernek fia. Mint ilyen, kisebb az Atyánál, csak főpapi közbenjáró, amit az bizonyít, hogy meghalt és az Atyától támasztatott fel. A Szentlélek sem más szerinte, mint Isten ajándéka; azaz tagadta a három személyt a Szentháromságban. „A Krisztus nem Isten - úgymond -, hanem csak Istennek fia és embernek fia, mert az írás sehol nyilván Istennek nem mondgya, hanem embernek fiának mondgya. Azt is mongya, hogy küssebb Attyánál, megholt, Attyátúl támasztatott föl, küldetett pap, közbenjáró, kér Attyátúl, Attyának könyörög, hogy ne hadgya, megdicsőítse.”48

Méliusz Arany Tamás elleni vitairatának előszavából — melyet Huszár Gál, a könyv kinyomtatója írt — kiderül, hogy Aranynak szándéka volt nézeteinek Debrecenbe is híveket szerezni. „ .. .szólok rövid beszéddel csak az minapi disputációkról, kiket Aran T. nagy készülettel alattom- ba a ti várastokba be hozott és indejtott vala. Egy elében mennyi sok

46 Magyarország története I. főszerk.: Pamlényi E.-Székely Gy., Gondolat, Bp., 1964. 196.

47 Kálvin János: A keresztyén vallás rendszere. Pápa, 1909-1910. 777.

48 Méliusz J. P.: Az Arany Tamás elleni vitairat. Debrecen, 1562. idézi: Révész Imre, Századok, 1936. 52.

87