Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szatmári Emilia: Méliusz Juhász Péter helye és szerepe a magyarországi reformációban
Szatmári Emilia sőbbség minden megvetőjét, a lázadókat, az állam ellenségeit és a pártütő semmirekellőket, egyszóval mindazokat, akik akár nyíltan, akár alattom- ban kibújnak előírt kötelességeik alól” (XXX. fejezet)40. Méliusz az alattvalói engedelmességnek egyetlen határt szabott: „mindazokban miket csak az Isten ellen nem parancsol a hatóság, engedelmeskedni kell annak. De ha valamit a természeti törvény avagy az Isten dicsősége és törvénye ellen parancsol: abban a hatóságnak sem kell engedelmeskedni. Mert inkább kell félni Istentől mint emberektől”41. „Kétfélék a hatóságok: jók és rosszak. [Isten] a rossz fejedelmek által, kiket az ő bosszújából ad mint az ő haragjának ostorait, haragját mutatja ki a föld lakói ellen. [...] Engedelmeskednünk kell pedig az Úrért és lelkiismeretért még a rosszaknak és gonoszoknak is, kik törvényes hatalommal bírnak. [...] és mint Krisztus parancsolta, hogy a hitetlen császárnak is adjuk meg az adót.”42 Ez az alattvalók kötelessége. Az ítélet és büntetés pedig Istené; ez adhat bizodalmát a népnek. „Meg fogja pedig az Úr büntetni, s el fogja törleni a gonosz és zsarnok fejedelmeket, mint az ő haragjának szolgáit, vesszeit és pálcáit. [...] A jó fejedelmek az isteni könyörületesség, irgalom szolgái, az isteni erények tükrei s képei. [...] A jó fejedelmeknek az Istent kell követniek és semmit nem kell törvénytelenül az Isten és országuk törvénye és rendelése ellen cselekedniük.”43 „Ha a törvényes hatóságok hatalmukat igazságosan bírják, engedelmeskednünk kell nékünk, mert ez királyi jog. Tehát sem ellenök nem kell szegülnünk, sem ajándokul nem kell javainkat nekik oda adnunk, mivel az Úr parancsolja, hogy mindenek engedelmeskedjenek a hitetlen királynak. [...] Az ítéletet Istenre kell bízni, aki megbünteti mint rablókat és tolvajokat mindazokat, akik az Isten és természet törvénye ellen benyelik alattvalóik javait. De ha Isten törvénye ellen parancsolnak valamit, például hogy a bálványokat imádjuk, raboljunk és igazságtalanul öljük meg az ártatlanokat, teljességgel nem kell nekik engedelmeskednünk.”44 Kötelesség és parancs, isteni törvény tehát az engedelmesség, melynek határa egyedül a bűnre való felszólítás megtagadása. „Ne vétkezz az Isten ellen, földi urad kedvéért.”45 Korántsem akarta Méliusz a feudális társadalom megváltoztatását, de abban törvényességet követelt. Gátat kívánt szabni a mértéktelen terhekkel és a felsőbbségek túlkapásaival szemben. Eredetileg a lutheránusok hirdették az engedelmességet, a kálvinisták pedig az ún. ellenállás jogát. Luther az 1523. évi A világi hatalmasságról című írásában foglalkozott e kérdéskörrel. A szerző itt Pál apostolt 40 A II. Helvét Hitvallás ... 194-195. 41 Kiss Áron: lm. 176. 42 U.itt 177-178. 43 U.itt 178. 44 Kiss Áron: lm. 179. 45 U.itt 270. 86
