Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szatmári Emilia: Méliusz Juhász Péter helye és szerepe a magyarországi reformációban
Szatmári E.milia a három bűn, amely már az Ószövetség népének is vesztét okozta: a bálványozás, a parázna tobzódás és a törvénytelenség. Később az okokat nyolc pontban foglalta össze: 1. Bálványozás, Isten Igéjének megvetése. 2. A próféták és tanítók elutasítása. 3. Az isteni és természeti törvények elhagyása emberi rendeletek kedvéért. „Most Werbőczi dekrétoma szól, hallgat az Istené a pad alatt.”27 4. Részrehajlás az igazságszolgáltatásban. „Jobb igazsága annak, aki hatalmasb, sok pénze vagyon.”28 5. A nép törvénytelen kínzása és nyúzása, például amikor tized helyett ötödöt szednek tőle. 6. A szegényeknek hamis fortéllyal való kijátszása. 7. Az „eretnekeknek” pártfogásba vétele. 8. Az egymás gyűlölése, szeretetlenség. „Júdás módra szeretjük egymást szembe, [...] de hát megett eláruljuk egymást. [...] Ahol nincs az szeretet, egyesség, hanem hasonlás, gyűlölség; a Krisztus mondja, el kell annak veszni az országnak. [...] Ne csudáljuk azért veszedelmünket, hanem az Istennek, mint a zsidók, teljes szívvel könyörögjünk, az ü Szendéikével térítsen meg, tisztítson ki bűneinkből.”29 Máig ismert művei közül legkésőbb felfedezett az Institutio vera ... Propositiones... (1571) (’Igaz tanítás a hit fő ágazatairól...’) című műve, melyet csak 1964 decemberében fedeztek fel Genfben a Reformáció történeti Múzeum és Kálvin-könyvtár gyűjteményében. Címlapján Méliusz sajátkezű dedikációja olvasható Bézához. Itthon valószínűleg azért sem maradt fenn belőle példány, mert Báthory István erdélyi fejedelem 1571. szeptember 17-én igen szigorú cenzúrarendeletet adott ki, s minden nyomtatvány kibocsátását és terjesztését a maga előzetes fejedelmi hozzájárulásához és engedélyéhez kötötte. Bár Méliusz ezt a kiadványt a röviddel azelőtt megválasztott fejedelemnek és testvérének, Kristófnak ajánlotta, aligha nyerte meg vele a fejedelem tetszését és pártfogását: hiszen nemcsak a Szentháromság-tagadók ellen hadakozik benne, hanem támadást intéz a pápa, a szerzetesrendek, az áldozópapság és az átlényegülés katolikus dogmái ellen is, ami a római katolikus vallású Báthorynak inkább ellenszenvét válthatta ki, semmint pártfogását. A legtöbb példányban fennmaradt, legkésőbb kiadott műve a Herbárium, mely csak a szerző halála után jelent meg Kolozsváron (1578). Nem idegen test ez írói munkásságában. Humanizmusa itt szembeszö- kőbb, mint bármely más írásában. A könyv fő motívuma az egész ember minden irányú gondozása; nemcsak lelki és szellemi, hanem testi bajainak orvoslása is. A könyv tartalmazza egyrészt 627 növényfaj (fák és füvek) betűrendes jegyzékét és leírását 233 cikkben; másrészt a betegségek név27 Méliusz J. P.: Sámuel és Királyok ... 22a 28 Méliusz J. P.: Az egész Szentírásból való ... 258. 29 U.itt 258. 82
