Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szatmári Emilia: Méliusz Juhász Péter helye és szerepe a magyarországi reformációban
MÉLIUSZ J UIIÁSZ PÉTER sorát és a gyógyításra való szereket. Kereken 2000 magyar növénynevet közöl, mert ugyanarra a növényre néha 5-10-15 elnevezést is használt. „A Méliusz által feldolgozott növényfajták 99%-át jelenleg is gyógynövényként tartják nyilván.”30 A tudatlanság, babonák és varázslások elleni küzdelem éppúgy áthatja ezt a művet, mint az a teológusi meggyőződés, hogy minden orvosság hathatós volta végső soron Isten szuverén akaratától függ. Nemcsak egyes bibliai könyveket fordított le Méliusz, hanem a teljes Újszövetséget is (Új Testamentum, 1567) Ma már egyetlen példánya sem ismeretes, így tisztázatlan a kiadás körülménye. „Midőn Heltai munkálkodnék a Szentírásnak kiadásán Erdélyben; az időben Méliusz Péter is kiadta az Új-Testamentumot Magyarországban”31 — jegyezte fel Bőd Péter, az első magyar irodalomtörténész. 1776-ban Horányi is írt írt arról, hogy saját könyvtárának egyik darabja volt Méliusz Újszövetsége., valamint Debreczeni Ember Pál is feljegyezte, hogy ismeri a méliuszi fordítást. Heltai Bibliája 1551-65 között jelent meg, tehát ez időben kellett Méliusznak is kiadnia az övét. E kiadás létét tanúsító források Szegedet említik megjelenési helyül. Szeged ekkor már hódoltsági terület volt, kérdéses, hogy működhetett-e itt könyvnyomda. S ha igen, miért vitte művét kockázatos úton Szegedre Méliusz, ha Debrecenben és Váradon is lehetősége volt a kinyomtatásra? Legnagyobb problémát mégsem a kiadás körüli bizonytalanság jelenti, hanem az a tény, hogy a mű elveszett. Ez nemcsak Méliusz művei sorában, hanem a magyar bibliafordítás történetében is űrt okoz. Nem lehet pontos statisztikai összegzést készíteni műveiről, hiszen nem tudjuk, hány mű veszett el; az ismertek egy' része pedig nehezen sorolható be pontosan műfaji kategóriákba. Valószínű, hogy a nyomtatásban megjelent művek száma 45-50 között van, a kéziratban maradtaké is tízen felül. Elkallódott leveleinek, felterjesztéseinek, további zsinati stb. irományainak száma ismeretlen. Ezek a számok így is bizonyítják, hogy Méliusz a magyar reformáció egyik legtermékenyebb írója volt, aki viszonylag rövid életideje alatt kiemelkedően sokat alkotott. B) Zsinatok és hitviták Debrecenben már 1551-ben is tartottak protestáns zsinatot, tehát hét évvel Méliusz érkezése előtt. A zsinatok tartásának igazi idejéről azonban Méliusz püspöksége alatt beszélhetünk. 30 Nagy Barna: Méliusz P. művei. In: A Második Helvét Hitvallás Magyarországon és Méliusz életműve Magyarországi Református Egyház Zsinati Irodájának Sajtóosztálya, Bp., 1967. 51 Bőd Péter: A Szent Bibliának históriája Szeben, 1748 142. 83
