Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Szatmári Emilia: Méliusz Juhász Péter helye és szerepe a magyarországi reformációban

Szatmári Emilia ország keleti határainál. A vallási mozgalmak azt bizonyították, hogy Ma­gyarország Európához tartozik, része annak — még ha legszélsőbb területe is. A reformáció kezdeti gyors lendületét fékezni kívánta a tridenti zsinat után a sorait újrarendező katolikus egyház és az 1540-ben létrejött jezsuita rend. A század közepétől pedig az Itáliában és Svájcban letört unitarizmus Lengyelországon át János Zsigmond Erdélyében talált otthonra. A luthe­ránusokkal is kiéleződött a helyzet, ami nálunk is a protestánsok két külön felekezetre való szakadásához vezetett. A török hódoltság területén, ha nem is akadálytalanul, de vi­szonylag szabadon terjeszkedhetett a reformáció. A királyi Magyarország területén volt a helvét iránynak a legkevesebb lehetősége az érvényesülés­re, hiszen ott nemcsak a katolikusok, de az evangélikusok ellenállásával is számolni kellett. A kálvinizmus számára legalkalmasabb terep Erdély és a vele határos kelet-magyarországi megyék — Zempléntől Békésig — voltak. Ennek a területnek Debrecen vált központjává, mely 1535 óta az Enyingi Török család tulajdona volt. Sok anyagi áldozattal a város csaknem teljesen függetlenítette magát a földesúri hatalom és befolyás alól. Ezen felül a töröknek sarcot, a Habsburg uralkodónak és az erdélyi fejedelemnek adót és munkaerőt fizetett viszonylagos nyugalmáért és kiváltságaiért. „Ezt a várost soha nem védte vár, kőfal, de még csak víz, erőd, vagy hegylánc sem. Életét — amelyet szigorú belső rend szabályozott — nem a befelé zárkózás, hanem a világ tájai felé való szabad kitárulkozás jellemezte. Kereskedelmi utak metszéspontján feküdt, a gazdasági élet áramlásának sodrában, s útjai nemcsak a kalmárok szekerei előtt voltak nyitva, hanem a szellemi áramla­tok — a Gondolat előtt is.”2 Ez a politikai keret és ezek a vallási-szellemi viszonyok, melyben Méliusz Juhász Péter a XVI. század közepén fellépett és munkálkodott 1571-es haláláig. Közelebbről: működésének bázisa Debrecen volt, de intézkedéseinek, tetteinek hatása kiterjedt a most megalakult tiszántúli egyházkerületre, valamint püspöki területi illetékességét túllépve Magyar- ország más keleti megyéire, sőt Erdélyre is. I. Eredete, születése, neve Méliusz magyar nemesi családból származott. Erre a tényre büsz­kén hivatkozott könyveiben. János Zsigmondhoz intézett levelében és több munkája előszavának végén maga használja a „Horhi” vág)' latinosán „Horhinus” nemesi előnevet. Családja a köznemességhez tartozott, apja valószínűleg servitora lehetett az Enyingi Török családnak. Születése körül nagy a bizonytalanság. Méliusz egy Horhi nevű településen született. Irodalmunk két elpusztult Horhi néven ismert köz­séget tart nyilván: Tolna és Somogy megyében. A valószínűsített Tolna 2 A 600 éves Debrecen, Szerk.: Komoróczy György, Debrecen, 1961. 358. 72

Next

/
Thumbnails
Contents