Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Thomas J. Davis: Az intolerancia megtestesítője: Kálvin János a 19. századi történelemkönyvekben
AZ INTOLERANCIA MEGTESTESÍTŐJE: KÁLVIN JÁNOS előnyben. Mark Noll szerint ez a gondolkodásmód karolta fel azt az eszmét, hogy az „emberiség a dicsőség új magaslatait érhetné el”. A fejlődés gondolata — az emberiség tökéletesíthetőségének ezzel együttjáró szükséges következménye — szorosan kötődött ebben a hermeneütikában ahhoz, amit Jefferson „az emberi elme határtalan szabadságának” nevezett.27 A 19. századi iskolai könyvek többségében (valamennyi tankönyvben, nemcsak a történelemkönyvekben) a szabadság gondolata — Elsőn megfogalmazásában — egy „csaknem misztikusan létező dologgá” vált, és az „egész történelemre úgy tekintettek, mint a szabadság eszméje megvalósulásának hegeli folyamatára”.28 A tankönyvek tehát az Egyesült Államokat elsősorban és mindenek előtt olyan helynek festették le, ahol az önkényuralmi tekintélyt eltörölték. A gondolat szabadsága mindenek felett való volt. A 19. század világtörténelmének írói hitték, hogy történetíróként az a céljuk, hogy ábrázolják a személyes autonómia és szabadság felé tartó elkerülhetetlen haladást. Ahogyan azt az egyik szerző megfogalmazta: a nyugati civilizáció minden eseményét aszerint ítélték meg, „hogyan járult hozzá az ember fejlődéséhez”. Eg)' másik szerző azok iránt a dolgok iránti érdeklődését fejti ki, amelyek hozzájárultak „az emberiség szellemének fejlődéséhez”. Megint másvalaki úgy ajánlott tankönyveket az amerikai közösségeknek, hogy azok „általános képet adnak az olvasóknak az emberiség fejlődéséről”.29 Mindezek ellenére egyfajta protestáns etosz uralta a 19. századi világtörténeti tankönyvek Amerikáját. A tankönyvekben — amint arra Elsőn rámutat - „az igaz vallás kétségtelenül a protestantizmusra korlátozódik.”30 Az amerikaiak készek a protestáns keresztyénség oldalára állni, szükséges esetén akár a felvilágosodással szemben is.31 Elsőn rámutat arra, milyen gyakorisággal fordult elő tankönyvekben, hogy támadták Thomas Paine-t, Voltaire-t és minden deista, agnosztikus és ateista gondolkodási formát.32 A józanész képzetét és a May által didaktikai felvilágosodásnak nevezett egyéb elemeket pedig beolvasztották az evangelikál protestantizmus nyelvezetébe. Mark Noll úgy tekinti az evangelikál vallás 27 Uo., 305-362; valamint Mark Noll, „The Evangelical Enlightenment and the Task of Theological Education,” in Communication and Change in American Religious History, szerk. Leonard I. Sweet (Grand Rapids, Mich., 1993), 278. A tökéletesít- hetőség gondolatával kapcsolatban egyértelműen fogalmaznak a tankönyvek, amikor azt mondják pl., hogy „semmi sem gátolhatja az anyagi és erkölcsi tökéletesség felé haladást”; Elsőn, 337. 28 Elsőn, 289,295. 29 Willson, Outlines of History, javított (és átdolgozott) kiadás, iv; P. V. N. Myers, Outlines of Medieval and Modem History (Boston, Mass., 1885), iii; valamint William Swinton, Outlines of the World's History, Ancient, Medieval, and Modern, with Special Relation to the History of Civilisation and the Progress of Mankind (New York, 1874), iii. 30 Elsőn, 47. 31 May, xv. 32 Elsőn, 43-44. 61
