Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 2. szám - KONFERENCIA - Dr. Hendrik M. Vroom: A keresztyének és a vallások

DK Hendrik M. Vroom

nek kell lenniük a2Íránt, amit igaznak hisznek, és nyitottnak kell lenniük arra, amit mások láttak meg az igazságból. A párbeszédben meggyőződéseink forognak kockán. Semmi sem annyira unalmas, mint egy párbeszéd az agnosztikusok és olyanok között, akik nem állnak ki hitük mellett. Az erőteljes liberalizmus minden párbeszéd vége. Ennek ellentéte egyfajta keresztyén kizárólagosság, amely nem hallgatja meg, hogy mások milyen felfedezésekre jutottak életükben — ez szintén minden párbeszéd vége: akik ezen az állásponton vannak, úgy gondolják, hogy náluk van az igazság (és többé nem tesznek róla bizonyságot). Ez az alapállás ellentmond a felebarát — aki nemcsak a hozzánk hasonlókat jelenti — szeretete parancsolatának. Éppen ezért a vallások teológiájában konkretizálnunk és ismernünk kell azokat, akikkel beszélgetünk. Tájékozódnunk kell arról, hogy saját nézőpontjukból hogyan ítélik meg a mi vallásunkat: vallások teológiája megfordítva.2

A második jelenség ennél is összetettebb: a vallás kontextuális teológiája. A legelvontabb szinten kérdezhetjük meg magunktól, hogyan gondolkodunk más vallásokról. Ennél konkrétabb megközelítés: hogyan gondolkodunk az iszlámról, a sámánizmusról stb.? Ennél is konkrétabb kérdések: hogyan gondolkodunk az iszlámról saját országunkban, hogyan viszonyul a ke- resztyénség az afrikai vallásokhoz vagy a sámánizmushoz, és hogyan gondolkodjon az indonéziai egyház a mecsetekről és a muzulmánokról az Ambon szigeten, a szír keresztyén a szíriai muzulmánokról, vagy a holland egyházak a marokkói-holland muzulmánokról Amsterdamban. Néhány évvel ezelőtt a Molukka szigeteken zajló konfliktusok idején egy jól ismert holland misszionárius amellett érvelt, hogy a holland kormánynak be kell záratnia eg)' mecsetet minden egyes alkalommal, amikor a muzulmánok felgyújtanak egy templomot. Világunk egy globális falu; a világvallások nemzetközi jelenségek. Ugyanakkor helyi viszonylatok között élünk, és helyileg igyekszünk javítani a kapcsolatokat. A keresztyének Szöulban nem felelősek az észak-írországi fanatikus keresztyének tetteiért, mint ahogyan az amsterdami muzulmán vezetők nem felelősek a keresztyéneket érő muzulmán támadásokért Nigériában vagy Indonéziában.

Szerintem ez a két jelenség olyan nehéz kérdéseket vet fel, melyeket újra kell gondolnunk és meg kell vitatnunk olyan emberekként, akik a világ különböző részeiről jövünk. Ebben a tanulmányban először azt állapítom meg, hogy én mint keresztyén, hogyan gondolkodom más tradíciókról, másodszor pedig azt vitatjuk meg, hogyan foglakozzunk őszintén azzal a

2 Lásd a következő gyűjteményt: Religions View Religions, Jerald D. Gort & Hendrik M. Yrootn (szerk.), Amsterdam/New York, Rodopi NY 2005 (A Currents of Encounter sorozatban): azon belül a „vallások teológiája” különböző vallású szerzők tollából: általános és konkrétabb, helyi megközelítések (lásd a tanulmány második felét). Ez a kötet egyértelművé teszi, hogy minden „vallásteológia” az adott vallás perspektíváiból fakad, „struktúrájuk” és alapvető nézeteik pedig nagyban különbözik.

162