Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 2. szám - KONFERENCIA - Dr. Hendrik M. Vroom: A keresztyének és a vallások
Konferencia Dr. Hendrik M. Vroom Ford: Rácsok Gabriella A KERESZTYÉNEK ÉS A VALLÁSOK. A VALLÁSOK KONTEXTUÁLIS TEOLÓGIÁJÁNAK LEHETŐSÉGE. (IRTI tanulmány — Sárospatak, 2007. november 19.) 1. Bevezetés A világ legtöbb táján a keresztyének más vallásokhoz tartozók között élnek. Amerikában, vagy inkább Észak-Amerikában és Európában más volt eddig a helyzet, a társadalmat kevésbé jellemezte a pluralizmus. Néhány európai ország erőteljes szekularizáción ment keresztül, különösen új tényező a muzulmánok látható jelenléte, mely gyakran áll a nyilvános viták középpontjában. A vallásos pluralizmus különféle formákat ölt, a jelenlévő vallásos hagyományok kontextusától és az adott állam alkotmányos berendezkedésétől függően. A pluralizmus radikalizálódása és a tradíciók közötti konfliktusos kapcsolat nagy hatással van a vallások teológiájára. Két jelenséget hadd említsek. Az első az, hogy keresztyénekként nem gondolkozhatunk más vallásokról anélkül, hogy azok képviselőivel ne folytatnánk párbeszédet. Csak úgy lehet a vallások teológiáját megalkotni, ha először tanulmányozzuk az eltérő tradíciókat, és csak utána értékeljük őket teológiailag. A vallásokkal foglalkozó teológia nem lehet a priori. Azaz nem tehetjük azt, hogy leülünk és azt mondjuk magunkban: vannak emberek, akik mást hisznek, mint én — amit én nem értek —, mit gondoljak róluk? Ellenkezőleg, ha tiszteljük felebarátainkat, tudni akarjuk, hogy mit gondolnak, hogyan szemlélik az életet, és tanulni akarunk tőlük. Sőt, ha komolyan vesszük őket, olyan kérdéseket is megbeszélünk velük, amelyeket furcsának vagy nem valóságosnak — és talán veszélyesnek is — tartunk, és odafigyelünk rájuk, amikor a mi hitünket és gyakorlatunkat kérdőjelezik meg. A hitről való beszéd, vagy a hitről való bizonyságtétel mindig dialógus és nem monológ. Nem birtokoljuk az igazságot: mindössze annyit tehetünk, hogy bizonyságot teszünk az igazságról. Nem birtokoljuk a teljes igazságot, éppen ezért tanulhatunk más tradícióktól. Gyakran saját keresztyén hitünket illetően is tévedünk, és szükségünk van másokra, hogy megkérdőjelezzék saját tradíciónkról kialakított felfogásunkat. Minden olyan párbeszédben, amelyben komolyan vesszük egymást, az igazság és csak is az igazság a norma.1 Ezért a párbeszédben résztvevő feleknek elkötelezett1 Az igazságról való elképzelésről, annak egzisztenciális mélységéről, és az öt világvallás igazságfogalmáról lásd az általam írt Religions and the Truth (Currents of Encounter 2, ford. Johan Rebel), Amsterdam/Grand Rapids, Rodopi/Eerdmans 1989. 161
