Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Gilicze Tamás: A kérdés kérdése
A KÉRDÉS KÉRDÉSE Tudománytalan misztikus fragmentum Gilicéé Tan-I. T ovábbgondolásra 0. Vannak dolgok, melyeket minden különösebb nehézség nélkül közölni tudunk a rendelkezésünkre álló nyelvi jelek segítségével. Viszont bizonyos gondolatok, — melyek az elme számára nem feltétlenül a beszélt nyelv szintjén jelenülnek meg — közlésük során könnyen elveszíthetik elsődleges tartalmukat. A nyelv nem mindig izomorf adatátvitel. Különösen vonatkozik ez az ember önmagára vonatkozó kérdéseire adandó válaszkísérletekre, hiszen ő a kérdező, mint szubjektum, és a kérdés, mint objektum egyben. E sorok írója mindezen nehézségeket megtapasztalván mégis kísérletet tesz a címben foglalt probléma tárgyalására, s nem felejti Ágoston szavait: „Ha senki sem kérdezi, tudom; ha kérdik tőlem, s meg akarom magyarázni, nem tudom.”' I. Ha a teológia a keresztyén hit tartalmának a kifejtése (a hermeneutikai megfontolásoktól a gyakorlati teológiáig), akkor e kifejtés mindig bizonyos szempontok szerint, valamivel relációban jelenül meg. A keresztyén teológia természete szerint dinamikus, térben és időben különféle hangsúlyeltolódások (bizonyos tekintetben anomáliák) figyelhetők meg. A patrisztikus írók például igen hangsúlyosan foglalkoztak Krisztus kettős természetével, míg a skolasztikus teológiai gondolkodók e problémát nem negligálva, de eg)' kicsit félretéve, a teológia szilárd megalapozásaként inkább a hit és értelem viszonyának tisztázásán fáradoztak. A reformáció kezdetén a megigazulás-tan került a teológiai diskurzusok homlokterébe, a protestáns ortodoxiában a tan ésszerű tisztasága, a pietizmusban a személyes, mindennapokban megélt hit. Ez a dinamizmus nem csupán időben követhető nyomon, hanem térben is. A keleti és nyugati keresztyénség eltérő fejlődése, és különösen a XVIII. századtól — a keresztyénség egyfajta globalizálódása miatt — tapasztalható különbségek ezzel magyarázhatók. Elég csupán utalni a felszabadítás teológiára, az Amerikában népszerű millenizmusra, illetve a feketeteológiára. Az eddigiekhez hasonlóan elnagyoltan és felületesen bizonyára hamar elérkeznénk az itt és mostba, célkitűzésünk szempontjából szükségtelen a további kirándulás; az első mondatban szereplő tétel elégséges argumentumokkal rendelkezik. 1 Szent Ágoston vallomásai. Budapest, é. n., 319. p. 131
