Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dr. Liptay Lothar: A nem-keresztyén vallások mint keresztyén teológiai probléma
A NEM-KERESZTYÉN VALLÁSOK MINT KERESZTYÉN TEOLÓGIAI PROBLÉMA1 A más vattások kérdése sokat tárgyalt téma volt a múlt század hatvanashetvenes éveiben. Katolikus részről a II. Vatikáni zsinat is foglalkozott vele, de még intenzívebben és átfogóbban a hatására létrejött és főleg Karl Rahner gondolataitól ihletett ún. „vallások teológiája”. Ez utóbbi azt a nagyszabású feladatot tűzte ki céljául, hogy a más vallásokat szervesen beépítse a keresztyén — közelebbről a katolikus — dogmatikába. A mozgalom minden nagyszerű és elismerésre méltó volta mellett kritikusan meg kell jegyeznünk, hogy az általa eszközölt beépítés voltaképpen egyértelmű a beolvasztással. A vallási inkluzivizmusnak egy radikális példájával van itt dolgunk. Jellemző vonása, hogy az egyes vallások tulajdonképpeni értékét nem azok sajátos — hindu, buddhista vagy zsidó — kvalitásaiban látja, hanem „anonim keresztyénségükben”, s végső célként az lebeg előtte, hogy az anonim egyszer majd névlegessé váljék. De az igény és a szándék a más vallások problémájával való komoly és alapos szembenézésre egyértelműen tükröződik belőle. Protestáns talajon a missziói teológiában és az Egyházak Világtanácsában foglalkoztak intenzívebben a témával. Az utóbbiban „The Word of God and the Living Faiths of Men” név alatt tanulmányi program létesült, melynek keretében bi- és multilaterális vallásközi konzultációkat és konferenciákat rendeztek, amelyek nem egyszer a kölcsönös ihletettségnek egy' igen magas feszültségű légkörében zajlottak, mint pl. a nevezetes 1970-es Ajaltoun-i konzultáció, Libanonban. Ez utóbbit általában mintapéldájaként szokták emlegetni annak, hogy miként lehet számunkra az a közvetlen benyomás, amelyet egy másik ember élő hitével való személyes találkozás tehet ránk, az illető vallásának az értékei mellett szóló legmeggyőzőbb érvvé. Erre a későbbiekben még visszatérek. 1971-ben a téma „Dialogue with Men of Living Faiths and Ideologies” néven saját ügyosztályt kapott a Világtanácsban, amely élén a kiváló, karizmatikus Stanley Samarthával mind mennyiségileg, mind minőségileg nagyszerű eredményeket produkált. Megfogalmazták a dialógus alapelvét is, két híressé vált, elengedhetedennek tekintett alapfeltételével, melyek közül az első a saját hitünk iránti mély és őszinte odaadás, a másik pedig a másik Dr. Uptay Lothar 1 A Doktorok Kollégiuma Vallás tudományi Szekciójának 2005. aug. 23-án, Debrecenben megtartott ülésén elhangzott előadás szerkesztett szövege. 91
