Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dr. Liptay Lothar: A nem-keresztyén vallások mint keresztyén teológiai probléma
Dr. Uptciy hotbar fél iránti teljes nyitottság, egészen a magunkat meggyőzni hagyás és eredeti álláspontunk feladása készségéig.2 Nagyjából egy' évtizeddel a fentebb említett katolikus vallásteológiai mozgalom után megszületett annak relativista, az egyes vallásokat azonos szintre helyező pandanja, amely „A vallások pluralisztikus teológiája” név alatt vált ismertté. Szellemi atyja az angol protestáns teológus és vallásfilo- zófus, John Hick volt, szárnysegéde pedig amerikai katolikus tanártársa, Paul Knitter. Amerika után az irányzat, jóllehet meglehetősen megkésve, áthatolt az európai kontinensre is, új kovászt hozva az itteni vallás teológiai mozgalomba. Általánosan elmondható, hogy a más vallásokhoz való lényegszerinti viszonya kérdésének tisztázása ebben az időben egyik legfontosabbnak tekintett feladata és legvitatottabb problémája volt a keresztyénségnek. A téma a nyugat-európai szférában igen intenzíven tudatosodott és gazdag irodalmat hozott létre. A keletiben viszont, sajátos módon, nem. Ennek természetesen megvoltak a maga objektív okai. A legsúlyosabb nyúlván az volt, hogy a kelet-európai egyházak a saját létük fönnmaradásának problémájával küszködtek, s legfőbb igyekezetük önmaguk identitása, sőt puszta léte megőrzésére irányult. Amellett, hogy ez jóformán minden idejüket és erejüket fölemésztette, ebben a helyzetben egyébként is inkább egy egészséges önigenlésre, mintsem kritikus önvizsgálódásra volt szükségük. A protestáns egyházakban ehhez még hozzájött a Barth-i teológia nálunk viszonydag túl hosszú ideig tartó dominanciája, témánkra nézve kedvezőtlen hatásával. Mivel az a benyomásom, hogy' a probléma szele azóta sem borzolta fel különösebben hazai teológiai berkeink vizeit, szeretnék a témának ezúttal egy kissé hangot adni. Menjünk vissza a kezdetekhez. A régebbi világra a különböző kultúraövezetek meglehetős elszigeteltsége volt jellemző. „A múltban a különböző civilizációk vagy ignorálták egymást, vagy harcban álltak egy'mással; csak ritkán és csupán felületesen érintették egymást” — mondja a valláskutató W. C. Smith.3 Ugyanez érvényes a vallásokra vonatkozóan is. „Régebben egy másik vallás gyakorlatilag egyúttal egy' más művelődési terület és egy' más történelem része volt, amelly'el az ember csak felületesen érintkezett. Más népek vallása minden tekintetben idegen maradt” — írja 2 Vő. Zürich Aide-Memoire, 3^t. és 6. pont. In Samartha Stanley J. (szerk.): hving Faiths and the Ecumenical Movement, Genf, 1971, World Council of Churches, 33-43. p. 3 Smith, Wilfred Cantwell: The Faith of Other Men. New York, 1965, 115. p. Megjegyzés: A szövegben található idézetek magyar fordítása tőlem van /L.L./ 92
