Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dr. Frank Sawyer: Isten létezik - igaz vagy hamis az állítás?

Is ten létezik - igaz vagy hamis az állítás?

modern tudomány előtti nyelven) és „tudományos” nyelven. De létezik emellett mindennapi, közönséges szóhasználat, hasonlatok, hagyományos előadásmód, intézményes nyelv stb. amelyeket kommunikációra használunk, többnyire eredményesen, pedig ezek nem „tudományosak”. Másképpen megfogalmazva: a tudomány nem az egyetlen módja az ismeret- szerzésnek.

it) A különböző tudományok mind a saját kutatási területükkel foglalkoznak. Az ahogyan egy fáról, emberről, eseményről vagy egy ideológiáról benyomást szerzek, számos tényező (fizikai, biológiai, társadalmi, történelmi, pszichológiai, esztétikai, etikai, vallásos) megtapasztalását jelenti, tehát nemcsak egy tudomány, vagy több tudomány keveredése képes arra, hogy megragadja a valóságot. Másképpen megfogalmazva: minél elvontabb és elméletibb egy tudomány, annál több ember választja a valóság egzisztencialista értelmezését. Mivel nem létezik a tudakozódásnak vagy tudománynak egyetlen olyan aspektusa vagy területe, vagy a megismerésnek egyetlen olyan módszere, amely mindent meg tudna magyarázni, ezért egyetlen megközelítésből megpróbálni tisztázni mindent a valóság redukcionista modelljéhez, illetve az emberiség és a világ egydi- menziójú szemléletéhez vezetne.

iii) Az ismeret és hit dimenziói egyaránt jelen vannak a dolgokról kialakított felfogásunkban. A hit nem csak vallásos tényező, hanem az élet mindennapi velejárója, például bizalom az érzékelésemben vagy értelmemben, vagy abban, amit más mond. Bízom például abban, hogy a szakács nem mérgezi meg az ételem akár szándékosan vág)' véletlenül — de ezt nem tudhatom akkor, amikor az asztalhoz ülök.

tv) A vallást és a tudományt tekintették egymással szemben állónak és egymás partnereinek is. Egyesek szerint más nyelvet beszélnek és más módszerekkel dolgoznak, ezért nem állhat fenn közöttük konfliktus. Mások állítják, hogy hitük ösztönözte őket arra, hogy a tudományos igazságot keressék, ismét mások azt mondják, hogy a tudomány világosította meg hitüket. Téves dolog azt gondolni, hogy a vallásos hitnek és a tudománynak konfliktusban kell állnia egymással. A különféle tudományos hipotézisek és teóriák is gyakran álnak konfliktusban egymással, mint ahogyan különböző hitek is. Ennek fordítottja is előfordulhat: különböző tudósok egyetérthetnek egymással, különböző vallásos gondolkodók egyetérthetnek egymással, és különböző tudósok és vallásos gondolkodók is egyetérthetnek egymással. Voltak teisták, akik tanultak Gabiéitől, Einsteintől, Darwintól, Nietzschétől, Freudtól és Marxtól. Nem kell ahhoz Nietzschét vagy Marxot egészében lenyelnünk, hogy tanulhassunk tőlük.

v) A tudomány és a vallás egyaránt beszél metaforákban, és fogékony a titokzatos dolgok iránt. Tudósok például beszélnek „fényré21