Sárospataki Füzetek 11. (2007)

2007 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Dr. Frank Sawyer: Isten létezik - igaz vagy hamis az állítás?

Dr. Vrank Sawyer

szecskákról” a hangrezgés analógiájára, vagy „fényhullámokról” a víz felszínén keletkező fodrok analógiájára, hogy ezáltal jobban tudják szemléltetni a fény terjedését. A mágneses mezőket hasonlították már szoros térközű apró örvényekhez, hogy így jobban érzékeltessék, mi történik akkor, amikor két mágneses mező találkozik és gyengíti egymást.10 A vallás metaforákban beszél Istenről, amikor Atyának nevezi, és antropomorf kifejezéseket használ, amikor Isten szeretetéről vág)’ gyűlöletéről, illetve arról beszél, hogy Isten népével jár. A lényeg az, hogy sok mindent analógiák és metaforák révén ismerünk, és jóllehet a tudományos igazságok és vallásos igazságok nem ugyanazon a nyelven beszélnek, és nem ugyanazokat a paradigmákat használják, mindkettő többféle nyelven beszél: a logika és analógia nyelvén, képekben és diagramokban. A tudomány és a vallás egyaránt változó paradigmákat hoz létre saját nézeteinek megmagyarázására.11 Úgy gondoljuk, hogy a tudomány a valósággal foglalkozik, valószerűségét azonban gyakran másodlagos analógiák és magyarázatok révén közli, mint például részecskefizikával kapcsolatos kvantumfizikáról és „húrelméletről” szóló hipotézisek. A „fizikaival” foglalkozó tudósok olykor hatalmas metafizikai rendszereket építenek. A valláson belül szokás például az egyházról mint Noé bárkájáról, mint egy gyertyaszál fényéről, vág)7 mint Isten új népéről beszélni. A vallást és a tudományt egyaránt gazdagítja sok hipotézise és metaforája. Minél inkább törekszünk a pontosságra, annál nagyobb a valószínűsége annak, hogy7 redukcionista modellt építünk. Ezért történik az, hogy mihelyt a tudomány vagy a teológia helyre teszi valamennyi dogmáját, valaki megjelenik egy új paradigmával.

vi) Minden információt szívesen fogadunk igazságkeresésünkben, és azt is mondhatjuk, hogy minden igazság Isten igazsága.12 Amikor hitről és ismeretről beszélünk, akkor olyan helyzetben vagyunk, mint az az ember, aki minden reggel megállt az ékszerbolt előtt, amelynek kirakatában egy nagy óra állt. Beállította az óráját és továbbment. Egyik nap az órás kilépett az üzletből és azt mondta: „Úgy7 látom, minden reggel itt állítja be az óráját. Talán megnézhetném, kitisztíthatnám, akkor hátha jobban járna.” A férfi így válaszolt: „Azért állok meg itt minden reggel, mert az utca végén dolgozom a gyárban, és én hozom működésbe a kürtöt, amely a munkaidő végét jelenti. Azt akarom, hogy pontosan járjon az órám, így7 nem kerülök összeütközésbe a munkatársaimmal.” Az órás egy kicsit furcsán nézett, majd ezt mondta: „Ez az öreg óra a kirakatban nem mindig pontos, így amikor meghallom a gy7árból a kürtjelzést minden 111

111 Alan Lightman, A Sense of the Mysterious: Srience ami the Human Spirit (New York: Random House, 2005).

11 Robert M. Augros & George N.Stanciu, The New Sto/y of Science (Chicago: Gateway Editions, 1984).

12 Vö.: Frederick Ferre, Basic Aiodern Philosophy of Ke/igion (London: Allen & Unwin, 1968).

22