Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 2. szám - ÉLETÚT - MÉLTATÁS - Dr. Szathmáry Sándor: Dr. Nagy Antal Mihály professzor életútjának rövid áttekintése, teológiájának bemutatása 77. éves jubileuma alkalmából
Dr. S^athmáiy Sándor tuális létközpont született bennünk, hogy amint megragadott minket a Krisztus, mi is megragadhassuk Öt és elmondhassuk: „Mert nékem élet Krisztus". Ez a hatalmas átélés tett bennünket keresztyénné, majd lelkész- szé, hogy Krisztus végéremehetetlen gazdagságát megismerve, az Ige titkaiba behatolva átalakult, új emberek legyünk, és az ébredés lendületében megmaradva, de a történelmi egyház értékeit felismerve és ahhoz fordulva induljunk el teológiai egzisztenciánk felépítésére, lelkészi szolgálatunk betöltésére. Kissé hosszabban írtam le azt, ami velünk történt, hogy az alapok, melyek egy hosszú életút minden fázisát átjárják és meghatározzák, tisztán kivehetők legyenek. Együtt indultunk ezen az úton, és együtt örültünk annak, hogy a szántóföldben elrejtett kincset megtalálva, mint a példázatbeli ember, örömünkben mindent odaadhattunk, hogy azt a szántóföldet megvegyük. Nagy Antal Mihály életét ez a Krisztusban megtalált öröm határozta meg az indulás első pillanatától kezdve, a megtett út minden szakaszán át. Elmélyülten szemlélte a Krisztusban megtalált nagyszerű életlehetőségeket, és Krisztusban gyökerező kegyességében igyekezett minél többet megélni az unió mistica cum Christo gazdagságából. „Tágas térre vitt ki engem, megmentett” (Zsolt 18,20) - vallja Dáviddal együtt ő is. Kegyessége az Ige megértésének kutatásában, és az imádság erőforrásainak felfedezésében kapott mindig tágasabb és tágasabb teret. Nem szűkült be abba az érzelmi gazdagságba, amely kezdetben szinte elkerülhetetlen lett volna, hanem kegyessége az ismeretben vált egyre tágasabbá és mások számára is ajándékká. A gazdag kegyesség szolgáló életúttá tágult, és teológiai felismerései egész egyházunkat gazdagították könyveinek sora által. 2. A bibliai tudományok, kiváltképpen a bibliai teológia kutatásának korszaka, velük „örök szövetséget” kötve. Nagy Antal Mihály megtérése és teológussá válása után az írás szavát követte, mely így szól: „Hitetekbez ragasszatok tudományt”, Pál pedig ezt mondja: „... megismerjétek Krisztusnak minden ismeretet meghaladó szeretetét” (Ef 3,19). Az ismeretnél nagyobb ugyan Krisztus szeretete, vagyis a Krisztussal való misztikus unió, de innen az ismeret síkján visz tovább az út, mely ezt a szeretetben megélt életgazdagságot elmélyíti, és mindenki számára lefordítja. Ez az ismeret a szövetség titkának meglátásával kezdődött, és erre Pákozdy professzor nyitotta fel mindkettőnk szemét. A szövetség jelentőségét így magyarázta: Mózesnek az Úr a vele való találkozás során ezt mondja: „Megláttam népem nyomoniságát Egyiptomban és meghallottam kiáltozásukat a sanyargatok miatt, mert ismerem fájdalmukat. Ee is szállók, hogy kimentsem őket Egyiptom hatalmából... ” (2Móz 3,7-8). Ennek teljesem megfelel Krisztusnak az alászállása, melyről ezt olvassuk: ,,... mert ő isteni formájában lévén nem tekintette zsákmánynak, hogy egyenlő Istennel, hanem megiiresítette önmagát, szolgai formát vett fel, emberekhez hasonlóvá lett...” (Filippi 2,6-7). A két 10
