Sárospataki Füzetek 11. (2007)
2007 / 2. szám - ÉLETÚT - MÉLTATÁS - Dr. Szathmáry Sándor: Dr. Nagy Antal Mihály professzor életútjának rövid áttekintése, teológiájának bemutatása 77. éves jubileuma alkalmából
Dk. Nagy Antal Mihály professzor életútjának rövid szövetségnek egy az alapja: Isten hozzánk leszálló, megszabadító irgalma. Ezért ha az Újszövetséget szeretjük, az Ót is kell szeretnünk. Nagy Antal Mihály egész életét ennek a szövetségnek a titka, értelme és kibontakozása tartja belső feszültségben, izzásban, és amilyen szenvedéllyel beszél Isten Deuteroézsaiás igéiben Izrael iránti elmúlhatatlan szerelméről, ő ugyanezzel a szenvedéllyel eltelve írta meg életének fő művét, melynek címe: „Örök szövetség”. Ebben Isten elmúlhatatlan hűségéről vall. Nem annyira azt hangoztatja: „elvétetik tőletek Isten országa”, hanem azt: „... így iidvozjilni fog az egyész líráéi... és én ezj a szövetségemet adom nekik... ” (Róm 11,26-27). Ennek alapján írta meg másik hatalmas művét, Izrael történetét. Felismerte azt, ami ma nélkülözheteüen teológiai tisztánlátásunkhoz: az Ószövetség teológiája nem képzelhető el Izrael története nélkül, mert ez a teológiai Izrael történetéből, pontosabban az e történetben cselekvő Isten művéből, szabadításából született. Izrael történetének megfelel az Ószövetség Credoja, és az Ószövetség Credoja soha nem válik el Izrael történetétől, vagyis e két entitás: történet és Credo egymástól elválaszthatatlan. Ez a vallomás Nagy Antal Mihály teológiájának központja, és ez köti össze Izrael teológiájának, az ószövetségi bibliai teológia kutatását Izrael történetének kutatásával. Munkájának jelentőségét akkor értjük meg, ha arra figyelünk, hogy 2001-ben megjelent magyarul is az Israel Finkelstein és Neil Asher Silberstein szerzőpáros könyve, melynek címe: Biblia és régészet. E mű a régészet alapján az Ószövetség történeti alapjait próbálja megrendíteni. Erre válasz a teológia oldaláról nem született egyházunkban. Nagy Antal Mihály azonban éppen erre vállalkozik, amikor a Biblia régészeti és történeti kutatásának különböző irányzatait, paradigmáit kritikai módon összevetve egy reális alternatívát kínál egy olyan régészet kontra teológia vitában, melynek megértése a keresztyén hit egzisztenciája szempontjából nélkülözhetetlen. Könyve és műve továbbviszi, és a jelenkorig meghosszabbítja annak igazságát, amit teológus korunkban Pákozdy László mondott Izrael történetéről. Ezt írta: ,Sl bibliai ’szövetség’ - ha úgy tetszik általános ókori keleti - jogalmi edényét csordultig megtölti a történelem ... Izrael valójában ennek a közös vallásos élménynek köszönheti, hogy a népek világában először jutott el a ’történelem ' fogalmához^ és környezetében éppen Izrael jutott el először, jóllehet művelődés tekintetében nem vetekedhetett Sumér, Bábel, Assur vagy Micrajim műveltségével” (Miről és hogyan tett bizonyságot az Ószövetség?). A tanítvány hű marad tanítójához és korunkban az egyház és Izrael nélkülözheteüen párbeszédét ez alapjaiban erősíti. Elmondhatjuk tehát: Nagy Antal professzor az egyetlen olyan tudós Magyarországon a teológusok között, aki Izrael történetének üdvtörténeti vonalát, a Pákozdy professzor által lefektetett síneken napjainkig tovább vitte volna. 11