Sárospataki Füzetek 10. (2006)
2006 / 1. szám - COETUS
lutdányi Sándor denfajta missziói tevékenységet). - 1947-ben az „Ökumenikus Újjáépítési Irodá”-t is be akarták kapcsolni a „köztársaság-ellenes összeesküvés”, vagy más néven „Magyar Közösség” perébe5. - 1948 tavaszán a református „jogász-főgondnokok” által kezdeményezett „A Magyar Keresztyén Egyházak együttes tiltakozása ... a bírói függetlenség megszüntetése...” elleni beadvány6 ürügyül szolgált az „őrségváltás” végrehajtására: először Lázár Andor7 dunamelléki főgondnokot mondatták le, majd Ravasz László8 következett. Helyükre Rákosi Mátyás személyes jelöltjei9 kerültek - nem kis fáradságos munka és „szervező tevékenység” után. 1949-ban lemondott Révész Imre is10,1950-ben pedig meghalt Szentpéteri Kun Béla11; így aztán a tiszántúli egyházkerület élén is végbemehetett a kívánt személycsere. A tiszáninneni egyházkerületet pedig - nem sokkal később - egyszerűen megszüntették12. (Csupán a dunántúli egyházkerület legfelsőbb szintje maradt 5 Pap László: Tíz év és ami utána következett 1945-1963. c. könyve "Az ökumenikus újjáépítési munka (1946-1949)" fejezetében tárgyalja a témát (szerk. és jegyz. Bárczay Gyula, Bern-Bp. 1992.). 6 Ladányi Sándor: Vázlatos történeti áttekintés a magyarországi református egyház közelebbi múltjáról (Valóság, 1994. 4. sz. 15. jegyz., ugyanez: A magyarországi református egyház története 1918-1990. c. tanulmánykötetben, Sárospatak, 1999.). 7 L. 6. sz. jegyzetben említett tanulmányt, Lázár Andor eltávolításáról, valamint: Lagyányi Sándor: Bevezetés Lázár György: "Emlékezés Lázár Andorra" c. munkája elé (forrásközléssel) = Confessio, 1994. 4.sz. 8 Ravasz László lemondatása történetének rövid összefoglalását 1. Ladányi Sándor: "Vázlatos történeti áttekintés..." c. tanulmányában (Valóság, 1994. 4. sz. és A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990. tanulmánykötetben, Sárospatak, 1999), valamint - nagyon tompítottan, szelídítetten - Ravasz László: Emlékezéseim (Bp. 1992) c. kötetben. 9 Kiss Roland főgondnokká erőltetése 1.: Ladányi Sándor: "Őrségváltás - háttérzenével" - Dr. Kardos János megválasztott dunamelléki főgondnok hivatalba léptetésének megakadályozása és Kiss Roland főgondnokká tételének körülményei" c. tanulmányt (Confessio, 1991. 1. sz.), Bereczky Albert választása körülményeiről: Ladányi Sándor: Vázlatos történeti áttekintés..." c. tanulmányút, valamint a "Törvénytelen szocializmus - a tényfeltáró Bizottság jelentése" c. kötet "Támadás az egyházak ellen" c. fejezetét "31-32. p.) (Bp. Zrínyi Kiadó - Új Magyarországn, é.n. [1991].). 10 Révész Imre tiszántúli püspök 1949. szeptember 1-jei hatállyal mondott le valamennyi egyházi tisztségéről, mebízatásáról és még lelkészi jellegéről is (1. a Református Egyház hasábjain megjelent protokoláris búcsúzkodások mellett Dr. Barcza József közlését: "Miért mondott le Révész Imre? Révész Imre levele Péter Jánoshoz, 1948. november 12., Reformátusok Lapja, 1989. június 11 .sz.). - Alapos előkészítés után helyére Péter János került - a tiszántúli egyházkerület püspöki székébe. 11 Szentpéteri Kun Béla tiszántúli főgondnok 1950. június 13-án hunyt el Debrecenben. Péter János püspök Erdei Ferenc jelölhetése felől kérdezi Rákosi Mátyást. A szegedi (Szeged- Csongrád megyei]?]) pártbizottságnak (id. Zsofinyecz Mihály[?|) "más ötlete" volt, ő Kalmár László szegedi egyetemi tanárt javasolta. Végülis a közismerten marxista belügy-, majd földművelésügyi miniszter lett a főgondnok, Kalmár László pedig a világi főjegyző (a Magyar Országos Levéltár MDP-MSzMP Osztály-MDP főtitkári [Rákosi Mátyás iratai] között található dokumentumok alapján 1. Ladányi Sándor: Vázlatos történeti áttekintés c. tanulmányát). 12 A Tiszáninneni Református Egyházkerületnek a tiszántúlival való "összevonása" előzményeit, végrehajtását rövidebben 1. Ladányi Sándor: Vázlatos történelmi áttekintés... c. tanulmányát, részletesebben: Dienes Dénes: "A Tiszáninneni Református Egyházkerület megszüntetése és visszaállítása" c. tanulmányát "A Magyarországi Református Egyház története 1918-1990" c. kötetben, Sárospatak, 1999. 10
