Sárospataki Füzetek 10. (2006)
2006 / 1. szám - COETUS
A MORE az 1956-os esztendőkben megbeszélését. A világi, forradalmi események felgyorsulása azonban ezt a tárgyalást már elsodorta20. Kissé hosszan időztünk a folyamat, az előzmények felvázolásánál. Tettük ezt azon meggondolásból, hogy világosan láttassuk, hogyan, miért jött létre a Megújulási Mozgalom, hogy egyáltalán nem az 1956-os magyar forradalom „egyházi ága”, külföldről irányított, szervezett, „Ige elleni lázadás” volt, hanem éppen a hazai államhatalom magatartása, politikája, vallás-, egyházpolitikája váltotta ki. 1956 nyarán az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottsága elfogadta - az előzetesen minden oldalról megtárgyalt-egyeztetett- engedélyezett-jóváhagyott (Egyetemes Konvent-Magyar Dolgozók Pártja Titkársága, Politikai Bizottság, stb.) a magyar egyházi meghívást, hogy Magyarországon (1956. július 28. - augusztus 4. között, Galyatetőn) tartsa ülését. Nyilvánvaló volt, hogy az idejövő nyugati egyházi vezetők találkozni akarnak Ravasz Lászlóval is. Az „ellenőrizhetetlen” (vagy nehezen ellenőrizhető) magánkezdeményezések megelőzésére való tekintettel, nem könnyen, de elfogadták Pap László indítványát, hogy Ravasz László kapjon meghívást az ülésen való részvételre. Erre az alkalomra felkészülve, Ravasz László - Bereczky Albertiéi és Pap Lászlóval való előzetes megbeszélés után - az esetleges kérdésekre a magyarországi egyházi állapotokról, helyzetről való mondanivalóját „Memorandum”-ban foglalta össze, amelyben reális, alapos, pontos elemzését adta a magyar református egyház 1945 utáni helyzetének, életének, körülményeinek, anélkül azonban, hogy abban egyes konkrét részletekre, személyekre kitért volna, ami nem is tartozott a plénum, a nagy nyilvánosság elé. Ravasz László a Memorandum szövegét lefordíttatta angol nyelvre, a magyar szöveget pedig megküldte a Református Egyetemes Konvent Elnökségének, valamint az Állami Egyházügyi Hivatalnak (ahol azt már ismerték!)21. 1956. október 31-én a Budapest-Kálvin téri egyházközség határozatot hozott, hogy a világtól és az egyházi élet folyásától elzárt, családi körben élő „Leányfalui Remeté”-t, Ravasz László lelkipásztort visszahívja22. Még aznap délután Szilvássy Sándor egyháztag kocsiján Békési Andor ócsai lelkipásztor, Nagy Gyula volt konventi missziói lelkész és Pásztor János szentendrei lelkész (e két utóbbit útközben vették fel) kimentek Leányfalura, hogy Ravasz Lászlót Budapestre hozzák, s az 1956 nyarán alakult Református Megújulási Mozgalom nevében felkérték, hogy vállalja a megújulás lelki irányítását. Ravasz László előbb hallani sem akart a neki szánt szerepről. Békési Andor rábeszélésére azonban mégis hajlandó volt velük Budapestre utazni. 20 Az előterjesztést (az aláírók nevei nélkül - 160 név,) csak az előterjesztők nevével - az Út 1956. október utolsó előtti száma közölte. 21 A Memorandum szövegét a Confessio 1989. 3. száma közölte. 22 A Kálvin téren történteket az 1956. október 31-én - egyetlen számmal - megjelent Reformáció közölte. Ravasz László Budapestre hívása-hozatala körülményeit röviden ismterteti Ladányi Sándor: Vázlatos történeti áttekintés... 13
