Sárospataki Füzetek 10. (2006)
2006 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Börzsönyi József: Támár és Amnon története irodalmi elemzése Shimon Bar-Efrat munkájában
Támár és Amnon TÖRTÉNETE irodalmi elemzése vetkező erőszaktételből. Az elbeszélő megjegyzése Amnon hallgatásáról világossá teszi, hogy Támár beszédének nincs semmi jelentősége, semmi foganatja, bármennyire is Amnonra vonatkozik. Ezen a ponton, amikor maga a cselekedet következik el, az elbeszélés ideje nagyon felgyorsul. Míg az elbeszélő hosszasan időzött annál, ami az erőszaktétel előtt és ami utána történt, magának a cselekedetnek a részletezésébe nem bocsátkozik. Minden gyorsan történik. Három rövid mondat, amelyik igékből áll, alkotja a leírást, hangsúlyozva a cselekvést. „Erősebb volt nála, erőszakot követett el rajta, lefeküdt vele.” Az erősebb volt nála és a lefeküdt vele kifejezések visszautalnak arra, amit Amnon mondott, és megegyeznek azzal, ami all. versben van Támár beszéde előtt. A héberben a megragadta őt és az erősebb volt nála ugyanaz a gyök (Ptn;. A 14. vers közvetlen folytatása a 11. versnek, mintha Támár hosszú beszéde nem is lett volna. Ez is arra utal, hogy Amnon teljesen figyelmen kívül hagyja Támár érvelését. A megragadta őt és erősebb volt nála (pTJT) arra utal, hogy Támár nemcsak érvelt szavakkal, hanem ellenállást is tanúsított. A TlTlX 3327*1 a héber szöveg szerint tárgyeset az 71FIX helyett, az érintkezés diós voltát fejezi ki (Gén 34,2 Lev 15,24 Num 5,13.19 Ezék 23,8). Az erőszakot követett el kifejezés világosan megjelöli a cselekedet természetét. Amikor az elbeszélő ezt a fogalmat használja, akkor betű szerint ismétli Támár kifejezését: ne tégy rajtam erőszakot, amiben kifejezésre jut kiszolgáltatott állapota. A 15. vers. Az erőszaktétel után egy nem várt fordulat következik a cselekmény sorában. Amnon szerelme hirtelen gyűlöletbe fordul. A konfliktus csúcspontja után nem következik be a cselekmény vonalán várt lezárás, hanem ehelyett éles konfliktus alakul ki a szereplők között. Előzőleg Amnon meg kívánta nyerni Támárt, most pedig el kívánja űzni magától, Támár pedig mind a két esetben hevesen tiltakozik. A 15. vers, amelyik tájékoztat bennünket Amnon érzelmi változásáról, kontrasztja az előző versnek, vagy még pontosabban, az előző vers második felének, formailag is, tartalmilag is. Ahol előzőleg szeretetről volt szó, még ha pusztán testi szerelemről is, itt gyűlölet található. Ahol előzőleg a cselekvés külsőleg jelent meg, itt belsőleg, az érzelem szerepel, ahol előzőleg három különösen rövid mondat szerepelt, itt egy egészen hosszú és összetett mondat található. Az elbeszélő nem azt várja az olvasótól, hogy következtesse ki Amnon szavaiból vagy cselekedetéből, hogy megváltozott Amnon érzelme Támár iránt, hanem precíz információval lát el arról, hogy mi történt Amnon szívében. Ez az információ nemcsak arra terjed ki, hogy a szerelem gyűlöletté változott, hanem arra is, hogy milyen intenzitású ez az új érzés. Stilisztikailag az összehasonlítást használja arra, hogy az érzés intenzitását kifejezze. Négyszer fordul elő a gyűlölet szó ebben a versben ellentétként a kétszer előforduló szeretettel szemben. A “ÍKŰ határozószó, a gyűlöletet jellemezve, a kétszer szerepelő Tibi“!} 87
