Sárospataki Füzetek 10. (2006)

2006 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Börzsönyi József: Támár és Amnon története irodalmi elemzése Shimon Bar-Efrat munkájában

B örzsönyi József re osztható: a. általános érvelés; b. személyes érvelés Támárra vonatkozó­lag; c. személyes érvelés Amnonra vonatkozólag. Az újbóli apellálás Amnonhoz, hogy visszatartsa attól, hogy megtegye tettét, az általános érvelés és a személyes érvelés közzé van tűzve. A PiriSÍ) kifejezés, mint szerkezeti elem gyakran szolgál arra, hogy átmenetet képezzen a beszéd két különböző szakasza között, és különösen is a javaslattétel vagy konklúzió levonása előtt, itt a harmadik rész, az alternatív javaslat előtt jelenik meg. Támár Amnonhoz irányuló kérlelése, hogy visszatartsa attól, hogy vele rosszat tegyen, nyilvánvalóan érzelemmel telített. Az első kife­jezés: ne, testvérem, ne erőszakoskodj velem, egy kicsit félbeszakított, mert az első ne után nem következik ige, amelyet tagadna, kifejezi Támár lelki zavarodottságát és mély nyugtalanságát. Erőteljesen könyörög, vehemen­sen kérlel. Nagyon nyomatékos kifejezés (Ne, ne erőszakoskodj velem, ne tedd ezt). A tagadások ismédése Támár kétségbeesett ellenállását fejezi ki, mintha a szíve mélyéről kiáltaná: ne tedd, ne tedd! Két dolog is hangsú­lyozza az ellenállást: a tagadás ismétlése, valamint az, hogy a tagadószó a mondat elején áll. Az, hogy az első tagadószó mellett nem áll semmi, amit tagadna, autonóm helyzetével van összhangban, tiszta, abszolút tagadás. Amikor Támár testvérének nevezi Amnont, az megfelel annak, ahogy Amnon is testvérének nevezte őt. Ez is az érzelmi területre irányul, ami a rokoni viszonyból származik. Mintha azt mondaná: mivel a testvérem vagy, kérésemet ne hagyd figyelmen kívül, ne ignoráld, és ne bánts engem. Egy testvérnek nem illik erőszakoskodni a nőtestvérével. Egy idegen sem csinálna ilyen dolgot, mennyivel kevésbé egy testvér. Támár nem a semleges szót használja, lefeküdni, amit Amnon hasz­nál, hanem az erőszakot elkövetni szót, ennek a szónak sokkal negatívabb a csengése és bántó természetű. Azért választotta ezt a szót, mert úgy lát­szik, hogy Amnon erőszakot kell, hogy elkövessen, hogy elérje szándékát, Támár pedig ellene áll. Támár Amnon kérését nem első személyben vála­szolja meg, nem azt mondja, hogy nem fekszem le veled, hanem imperatívusi formát használ, Amnonhoz irányítva: ne kövess el erőszakot rajtam, ne tedd ezt az égbe kiáltó ostobaságot. Jelenti ez azt, hogy a dolog tőle függ és nem Támártól. Támár tudatában van annak, hogy önmagában ez nem elegendő arra, hogy megelőzze a tettet, ezért mindent megtesz, amit csak tehet, kifogásol, érvel, alternatív javaslatot tesz, hogy lebeszélje arról, hogy szándékát véghez vigye. Az érzelemmel teljes apellálás után Támár racionális meggondolásra alapozott érvelésbe kezd, érvelését a "'S kötőszóval kezdi. Az első érv általános, és az általánosan elfogadott erköl­csi normán alapszik, mert ilyen dolgot nem csinálnak Izraelben. Az első és a második érvelés között Támár újból kérlelésbe tör ki: ne tedd ezt a rette­netes bolondságot! Támár általánosan elfogadott formákat használ a meggyőzésre. Az első érv és a megújított kérés olyan szófordulatra alapozódik, amely állandósult: ilyet nem tesznek. Ezt kétféleképpen lehet érteni: a. ilyen dolgot nem szokás tenni (Gén 29,26), nem szokás a mi országunkban b. 84

Next

/
Thumbnails
Contents