Sárospataki Füzetek 10. (2006)

2006 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Izsák megkötöztetése, mint Izráel szenvedésének szimbóluma

Izsák megkötöztetése, mint Izráel szenvedésének szimbóluma Néhány midrásban Ábrahám és Jób áldozata között átfedések van­nak: Izsák feláldozásának terve az Ördög ügyeskedése, aki Istentől pro­vokálja ki Ábrahám hitének próbáját. Zuidema nagy kérdése azonban: valóban létezik az Ördög? Tényleg Ő tehető felelőssé ebben az esetben a történtekért? Ez lenne Jób könyvé­nek az értelme és célja?s Ezek az emberek mutatnának rá arra a démoni szférájára, mely mellett tudatosan dönthet az ember? Ijesztő milyen keve­set tanulunk a történelemből, bezzeg az ilyenek, mint Hider és Höß! Ennek megértéséhez is elmond Zuidema egy történetet: Az amerikai nagykövet Henry Morgenthau már az első világháború táján, 1915-ben mozgósítani akarta a világot, hogy az örményeket megmentse, de hiába. Más érdekek nagyobb súllyal estek latba, mint egy maroknyi örmény élete. Másfél millió embert mészároltak le ebben az időben.5 6 Hider az egész vilá­got megcsúfolta azzal, ahogy ő ebből az egészből akkor is tanult, amikor mások semmit. 1938-ban ezt a történetet, az örmények pusztulásának tör­ténetét említí példaként munkatársai előtt, amikor a következőket mondja: “Die Welt wird schweigen- auch wenn es um Millionen Opfer geht!”7 íme így is lehet a történelem az élet tanítómestere és a nemzeti szo­cializmus kiválóan értett ahhoz, hogy a történelem ilyen jellegű tanulságait komolyan vegye. Zuidema maga sem tudja, nem csak ő akarja-e belebe­szélni az olvasóba Höß zsidó újévvel kapcsolatos jól informáltságának tényét, vagy elég volt-e Höß-nek egy megjegyzés, ami megütötte a fülét ahhoz, hogy aztán találékonysága révén a többit már elvégezze. Amikor Zuidema ezt a gondolatot a keresztyénségre alkalmazza, a következő foglalkoztatja: Nem ott történik csak igazán jól tapasztalatok továbbadása, ahol tiszta, világos, megvalósítható célok motiválják az em­bert? Túlvilági célok nem sokat képesek változtatni ezen a világon. A vi­lág nagy ideáljait is megvalósítható változások aprópénzére kell váltani. Zuidema nem éppen pozitív példát lát ezzel kapcsolatban a keresztyén- ségben, mely elméleti marad és nem sokat változtat a világon, míg a Halaká az emberi magatartás zsidó tudománya az emberléptékű minden­napi dolgok aprópénzével foglalkozik és azt hangsúlyozza, ami mindenki számára megvalósítható. Meisels rabbi és a felvidéki apa történetében ketten keresték a hagyományban, a Halakában a világosságot és ekkor lettek számukra emberléptékűvé az őrület mélységei, helyzetük végtelen démoni voltával együtt. Mindez egy kérdésben fogalmazható meg: “Was muß ich hier und jetzt als Jude tun?”8 5 “Oder müssen wir das alles in uns selbst suchen: in Höß und Hider den Menschen erkennen, wiedererkennen” Zuidema i.m. 16. old. 6 Emuna/Israel Forum Heft 3/1978 34-36. old. - idézi e helyen Zuidema. 7 Zuidema i.m. 16. old. A szerző Lochner, L What about Germany (1943) című művét idézi. 8 Zuidema i.m. 17. old. 61

Next

/
Thumbnails
Contents