Sárospataki Füzetek 10. (2006)

2006 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Enghy Sándor: Izsák megkötöztetése, mint Izráel szenvedésének szimbóluma

Unghy Sándor

Ábrahám áldozatát - n*pi? - egy majd 2000 éves zsidó krónika a Pseudo-Philo9 és a Vulgata is holocaustum-mal fordítja. Zuidema szerint ez nem véletlen, s számára a nemzeti szocializmus zsidó gyilkosságai a holocaustumban különös tartalommal telnek meg. Ami ugyanis a nácizmus idején történt, annak leírására a HíjiEÍ - katasztrófa, ]II“IFI - megsemmisítés — nem elegendőek.

Irving Greenberg magatartásformákat fedez fel mindabban, ami a holocaust által kifejezett és értelmezett náci zsidó gyilkosság eseményeiben játszódott le és három kategóriába sorolja a holocaust zsidó értelmezési kísérleteit:

1. Van, aki számára nem marad más a holocaust után, mint a pesszimizmus. Kétség kifejezése ez az értelmezés azok részéről, akik zsidó voltukat adják fel és nem tudnak mit kezdeni magukkal a holocaust után, mondván: csak a semmi létezik és soha nem is létezett más. Nagyon valószínű, hogy a legtöbb zsidó ezt vallja.

2. Egy másik értelmezés bevonja Istent a történelembe, s a katasztrófát az O büntetéseként fogja fel, de a büntetésben szeretetét látja népe iránt. Ennek a magyarázatnak egyik variációja az, hogy a büntetés rövid és utána jön a megváltás, amely ugyan elmaradhat, de az csak bűneink következménye lehet. Ezt vallja Kook talmudiskolája is: a rövid katasztrófára már rávetődik Izrael állama megszületésének fénye. Ezt a felfogást a szatmári rebe Joel Teitelbaum és követői elvetik, s szerintük a megváltás a távoli jövőben várható csak.

3. A harmadik magyarázat alapja az a tragédia, hogy Isten teljesen visszavonult és mindenért kizárólag az ember felelős. 70 után, miután a templom elpusztult a Halaká lett a zsidó életet szabályozó mérce. Ennek a magyarázatnak is van egy változata a Kabbalában: “Gott ist in der Verbannung und bedarf seines Volkes Israel, um befreit zu werden.”10 (mivel benne van, meg kell szabadulnia neki is). Greenberg szerint ez a gondolat található E. Fackenheimnél, E. Berkovitsnál és E. Wieselnél, sőt ő maga is ebben az irányban igyekszik tájékozódni. A holocaust alkalom a Halaká újrafogalmazására és nem csupán értelmezni kell a holocaustot, hanem konkretizálni a mindennapi élet vonatkozásában. Ha egy szegény kér, ne mondd: majd Isten segít rajtad. Tégy úgy, mintha Isten nem is lenne és magad vállalj felelősséget azért, amit tenni kell! Ebben az értelemben a holocaust utáni vallásos magatartás szükséges következménye az ateizmus.11 - idézi Greenberg gondolatát Zuidema, aki számára a rizikó (mintha Isten nem lenne), a holocaust áldozata és Izrael államának

9 Jüdische Schriften aus hellenistisch römischer Zeit II 2 Liber Antiquitatum Biblicarum hrsg. Von Dietzfelbinger.C 1975 — idézi Zuidema ezen a helyen.

10 Greenberg, J Judaism and History Vortrag 1977 — idézi Zuidema i.m. 18. old.

11 “Eine religiöse Haltung nach dem Holocaust kann in diesem Sinne durchaus eine “atheistische” Position erforderlich machen.”- Zuidema i.m. 19. old.

62