Sárospataki Füzetek 10. (2006)

2006 / 1. szám - COETUS - Frank Sawyer: Hideg kőtemplomok melege - A közép- és kelet-európai egyház megtapasztalásai

Hideg kőtemplomok melege

12. részében. Érthetjük ezt úgy, hogy minden dolgunkban legyen meg bennünk a készség Isten tökéletes akaratának a keresésére. Az egyház történelme során azonban ez nem egyszer a szentek szószerinti áldozatát, mártíromságát jelentette. Ma találunk olyan terroristákat, akik készek önmagukat feláldozni az ügyért. Az ideológiák mindig követeltek emberi áldozatokat, mivel az egyén nem számít olyankor, amikor a hatalomban lévők utópisztikus álmokat kergetnek. Nekünk keresztyéneknek végig kel gondolnunk, milyen áldozat követeltetik meg tőlünk, amikor napról-napra az Urat követjük.

8. PRAXIS VITAE CHRISTIANA mint igazságosság, szeretet és pártadanság. Az egyháznak az egykori keleti blokkban és nekünk is meg kell tanulnunk, hogy keresztyén elhívásunk nem egyszerűen arról szól, hogy ellenségeinket ítéljük meg, hanem hogy pártatlanul ítéljük meg mindkét ideológiai oldalt; meg kell tanulnunk beismerni azt, hogy tévedtünk, hogy az önérdek vezérelt bennünket; meg kell tanulnunk elismerni azt, hogy még egy rossz ideológiának is lehetnek jó elemei; meg kell tanulnunk értékelni mások egyházat és keresztyéneket érintő kritikáját. Fel kell tennünk a kérdést: keresztyénekként milyen politikai célokról beszélhetünk? Egyfajta teokráciát akarunk megvalósítani? Ha nem erről van szó, akkor be kell rendezkednünk egy igazságos pluralizmusra, mely különféle vallásoknak, hitbeli meggyőződéseknek és kételyeknek és - ahogyan azt demokratikus kultúrákban és a tömegtájékoztatásban látjuk - többféle etikai alternatívának ad helyet. Egy ilyen helyzetben az a feladatunk, hogy továbbra is Krisztus evangéliumának világosságát sugározzuk.

9. A VÉGSŐ IDŐ. Az eddigiek együttesen határozzák meg életcélunkat, a teremtéssel és megváltással, a múlttal és jelennel, valamint az Isten országával — mely valóban közöttünk és a látóhatáron van már — összefüggésben. Az ilyen történelmi mozgatórugók között, a keresztyén szabadság Isten és a felebarát szolgálatát jelenti, az Isten törvénye által biztosított szabadság és az általa szabott határok között. Ebbe beletartozik a nemzeti lobogó, a politikai pártok, az egyházi határozatok, teológiák és minden egyéb - olykor félre is vezető — emberi eszköz tisztelete, mely nem a fanatikus rajongásig fokozott. Madách azt mondja, hogy a Nap nem azért kel fel, mert a kakas kukorékol, hanem a kakas kukorékol azért, mert a Nap felkel. Ugyanez igaz a kakas jelképe alatt élő egyházra is: intés a hűségre. Isten országa nem azért jön el, mert az egyház énekel; az egyház azért énekel, mert Isten országa eljön.

10. GONDVISELŐ KEGYELEMBŐL ÉLNI. Dosztojevszkij ^ Karamazov testvérek című regénye elején Jézus szavait idézi: „Bizony, bizony mondom néktek: ha a földbe esett gabonamag el nem hal,

45