Sárospataki Füzetek 10. (2006)
2006 / 1. szám - COETUS - Frank Sawyer: Hideg kőtemplomok melege - A közép- és kelet-európai egyház megtapasztalásai
Frank Sanyer Elképzelhetjük, hogy az igazságos forradalom ismérvei az igazságos háborúéihoz hasonlóak: a katonák és a fegyvertelen civilek megkülönböztetése, a megfelelő eszközök alkalmazása, és csakis mint legvégső megoldás. A következő dialektikus megjegyzést kell azonban megtennünk: a demokratikus országokban szükségtelenek az erőszakos forradalmak, az önkényuralmi rendszerekben viszont lehetetle- nek. Mi következik minden esetben a forradalom után? Gyakran káosz, hatalmi harc, a zsarnokság új formája. Mi követi a zsarnokgyilkosságot? Egy újabb zsarnok. A keresztyén etika figyelmeztet az olyan utópisztikus gondolkodás ellen, mely azt feltételezi, hogy a forradalom minden problémát megold.31 Jóllehet Kálvin igyekezett elkerülni a forradalom igazolását, nem sokkal halála után a kálvinisták számos forradalmi mozgalomban részt vettek Franciaországban, Skóciában és Hollandiában. Kálvin egy olyan etikai nézőpontot hagyott ránk, mely egyben gyakorlati kérdés is: az ellenállás az alsóbb magisztrátus feladata. így próbálta meg Kálvin megőrizni a vezetés stabilitását egy bizonytalan forradalmi helyzetben.32 Thielicke azt mondja, hogy az 1956-os magyarországi forradalom bukása azt mutatja, hogy az még nem felelt meg egy sikeres forradalom minden kritériumának.33 Annak ellenére, hogy az emberek és a nemzet vágya az volt, hogy megdöntsék a szovjet uralmat, a helyzet még nem érett meg az önkényuralmi rendszer összeomlására. Nyilvánvaló, hogy egy ilyen forradalom sikere kívülről jövő segítségtől is függött, ami azonban nem érkezett meg. 7. „A KERESZTVIVŐ EGYHÁZ” (a szenvedő egyház) ma inkább tud beszélni Krisztus keresztjének a kegyelméről. Nemcsak azért, mert olykor a szenvedés a sikernél is inkább közelebb visz Istenhez, hanem mert így értjük meg Krisztus szenvedését és kegyelmének erejét. Megtanuljuk újból, hogy Isten szövetséget kötött az „ecclesia”-val, azokkal, akiket Krisztus követésére hívott el. Jóllehet ez szenvedéshez és mártíromsághoz vezethet, „a mártírok vére az egyház magvetése”. ^Tertullianus) „A szolga nem jobb az ő uránál” — ez pedig azt jelenti, hogy az egyház és a keresztyének kaphatják azt az elhívást, hogy olyanok legyenek, mint Krisztus, Isten szenvedő szolgája. A világ számos országában ma is ez történik, része ez az imitatio Christi-nek, a kereszthordásnak, és egyben áldás is. „Szánjátok oda testeteket élő és szent áldozatul” — írja Pál apostol a Római levél 31 Szűcs Ferenc Paul Tillichet idézi a következőképpen: „A hiteles keresztyén üzenet soha sem utópisztikus, akár a fejlődésbe vetett hitről, akár a forradalomba vetett hitről legyen szó.” „Authority and Resistance in Reformed Hungarian Theology,” in Studies in Reformed Theology 10 — Christian Faith and Violence 1 (Zoetermeer: Meinema, 2005). 32 I. J. Hesselink, „Calvin on the Nature and Limits of Political Resistance”, 57.skk. In Studies in Reformed Theology 11 — Christian Faith and Violence 2 (Zoetermeer: Meinema, 2005). 33 Helmut Thielicke, Theological Ethics, vol.2: Politics (Grand Rapids: Eerdmans, 1969), 347.0. 44
