Sárospataki Füzetek 10. (2006)
2006 / 1. szám - COETUS - Frank Sawyer: Hideg kőtemplomok melege - A közép- és kelet-európai egyház megtapasztalásai
Hideg kőtemplomok melege ményekhez és tettekhez. Ez jelenleg a dolgok szomorú lélektani állása: széles méreteket ölt az idegengyűlölet a huszonegyedik század elején. Az iszlámban is megtalálható, az attól való félelem alakjában, hogy kultúrájukat megkérdőjelezi és kiirtással fenyegeti a nyugati uralom. Az iszlám újjáéledés, fundamentalizmus és terrorizmus egy olyan kultúra paranoiás félelemének jelei, melyet egyre inkább saját identitásának védelemre kényszerítenek. Nyugati demokráciákban és iszlám országokban is az idegen- gyűlölet az új világrend részévé vált. Mi köze van mindennek Közép- és Kelet-Európához? Még ugyancsak sok, hiszen szélsőséges idegengyűlölet uralta a náci ideológiát, és szélsőséges fanatizmus jellemezte a kommunista elképzeléseket. A közép- és kelet-európai egyházak teológiájának és keresztyénjeinek nem sok kapcsolata van az Észak-Amerikára jellemző premillenista apokaliptikával. Európát kimerítették háborúi. Európa eleget látott a fanatikus nacionalizmus és az etnikai tisztogatás különböző formáiból. Éppen ezért Európa egyházai és a kormányai inkább a béketárgyalásokra fektetik a hangsúlyt, mint ami a legjobb megoldás lehet régi kérdések hosszú távú megoldására. Egy globális világban azonban azt is meg kell látnunk, hogy' a posztmodern relativizmus is hozzájárul a biztonság után kapkodó fundamentalista reakciók kiváltásához. Fundamentalistán itt a leegyszerűsített feketefehér megközelítést értem, mely saját helyzetében nem látja a szürkét. A terrorizmus kulturális értékekért folytatott harc, a globalizáció-ellenesség egyik módja, jóllehet a történelmet nem lehet visszafordítani. A terrorizmus a posztmodernhez hasonló problémával küzd: összekeveri a virtuális valóságot az igazi valósággal. A virtuális valóságban a mindennapi értékeket le lehet tagadni vagy figyelmen kívül hagyni (például a virtuális erőszak formájában). A valóságban azonban ezek az értékek mindig számítanak, az erőszaknak pedig következményei vannak. A posztmodernizmus a nietzschei „minden érték átértékelésével” kezdődött. Ez azonban köny- nyen vezethet a „minden érték elértéktelenedéséhez”. A posztmodernizmus terrorista indulatokkal fordul a történelmi értékek felé, miközben a terrorizmus kulturális csatát vív a modern értékekkel szemben. Miért és hogyan szenvedett az egyház Közép- és Kelet-Európábán? Egyértelmű, hogy mi okozta a kommunista államok és egyházaik közötti összeütközést. A kommunizmus (annak marxi, lenini és sztálini vonala) magát hivatalosan ateistának deklarálta. Megpróbálta tehát az egyház befolyását minél inkább háttérbe szorítani. A kommunizmus kétféle értelemben is materialista volt: először is a kozmosz materialista felfogását vallotta (nincs isteni forrás), másodszor pedig a történelmet gazdasági szempontból magyarázta, mint ami meghatározza a társadalmi értékeket. Másképpen megfogalmazva: az egyházra mint a lelki hatalom képviselőjére így tekintettek, mint ami gazdasági és ideológiai füstfelhőt von az emberek köré azzal a céllal, hogy megfossza őket hatalmunktól és vagyonuktól, és az elit pártját fogja. 35
