Sárospataki Füzetek 10. (2006)
2006 / 1. szám - COETUS - Frank Sawyer: Hideg kőtemplomok melege - A közép- és kelet-európai egyház megtapasztalásai
Frank Sanyer Biztonsági Tanácsának határozottabb fellépésére a regionális konfliktusok kezelésében, a szegénységre, illetve az elszegényedett nemzeteknek nyújtandó gazdasági segítségre. Mindeközben, az új ezredforduló és újabb hat esztendő eltelte után mi már tudjuk, hogy nem jött el az az új világrend, amelyet egyes politikusok meghirdettek. A globális fejlődés körül bizonyos értelemben kérdőjeleket támasztanak azok, akik emlékeztetnek a szűnni nem akaró háborúkra, az ökológiai és a klímaváltozással kapcsolatos kérdésekre. A náci borzalmak után azt mondták: ha nem emlékszünk a történelemre, ugyanazokat a hibákat fogjuk megismételni. Az igazság viszont szerintem az, hogy a hatalom romlottságát nem könnyű korrigálni. Önmagában az emlékezés, még a népirtásokra való emlékezés sem elégséges — ebben talán mindannyian egyetértünk. Szükséges, hogy meglegyen a szándék a hatalom gyakorlásának helyesebb módjára, és az ehhez szükséges eszközök keresésére. A kommunizmus összeomlása után a politikai vezetők következő nemzedéke takaréklángra tette Gorbacsovnak a jobb globális helyzet megteremtésére felszólító beszédét. A Machiavellivel egyetértés gondolata kísértette meg az embert: a politika a hatalomról és a túlélésről szól egy farkas farkast ölő világban. A politika nem az etikáról szól. Kísérthet a Marxszal való egyetértés is: a politika a hatalomról szól, a hajtóerő a gazdasági önérdek. Marxnak azonban volt elképzelése a közösségi társadalom felé vezető nagy változásokról. A marxizmus azonban, annak a kommunizmus (vagy nevezhetnénk sztálinizmusnak is) által történt megvalósulása, a saját gazdaságára nézve is sikertelen volt, de ugyan- így megbukott társadalmilag és lélektanilag is, mivel rettegést alakított ki saját embereinek szívében. Kelet-Európa hivatalosan ateista volt a kommunizmus alatt. Ma hivatalosan poszt-ateista, azaz pluralistább és demokratikusabb. Európai és észak-amerikai megtapasztalások Ahhoz, hogy megértsük Európát, emlékeznünk kell arra, hogy saját területén élt át két világháborút, mely részben megmagyarázza az európai pesszimizmust (gondoljunk Sartre filozófiájára), szemben az északamerikai (pragmatizmuson alapuló) optimizmussal. Hozzátehetjük azt is, hogy Eszak-Amerika mindig a terjeszkedés helye volt (földrajzi, gazdasági és technikai értelemben is). Nyugat-Európának megvan a gazdasága és a technológiája, de nem rendelkezik olyan nyitott földrajzi adottságokkal, mint Eszak-Amerika. Kelet-Európa rendelkezik ezzel a földrajzi nyitottsággal, de még nincs meg hozzá a gazdasága és technológiája. A filozófiai különbség meghatározó marad: 1. Észak-Amerikát pragmatizmus jellemzi, a gyors gyakorlati sikerek érdeklik, és széles belső horizontokkal rendelkezik. Európát az egzisztencializmus jellemzi, a dolgok mélyebb értelmének keresése érdekli, és mélyre nyúló gyökerekkel rendelkezik. Mondhatjuk azt, hogy a régi Euró30
