Sárospataki Füzetek 10. (2006)

2006 / 1. szám - COETUS - Frank Sawyer: Hideg kőtemplomok melege - A közép- és kelet-európai egyház megtapasztalásai

Frank Sanyer Biztonsági Tanácsának határozottabb fellépésére a regionális konfliktusok kezelésében, a szegénységre, illetve az elszegényedett nemzeteknek nyúj­tandó gazdasági segítségre. Mindeközben, az új ezredforduló és újabb hat esztendő eltelte után mi már tudjuk, hogy nem jött el az az új világrend, amelyet egyes politiku­sok meghirdettek. A globális fejlődés körül bizonyos értelemben kérdője­leket támasztanak azok, akik emlékeztetnek a szűnni nem akaró háborúk­ra, az ökológiai és a klímaváltozással kapcsolatos kérdésekre. A náci borzalmak után azt mondták: ha nem emlékszünk a történe­lemre, ugyanazokat a hibákat fogjuk megismételni. Az igazság viszont szerintem az, hogy a hatalom romlottságát nem könnyű korrigálni. Ön­magában az emlékezés, még a népirtásokra való emlékezés sem elégséges — ebben talán mindannyian egyetértünk. Szükséges, hogy meglegyen a szándék a hatalom gyakorlásának helyesebb módjára, és az ehhez szüksé­ges eszközök keresésére. A kommunizmus összeomlása után a politikai vezetők következő nemzedéke takaréklángra tette Gorbacsovnak a jobb globális helyzet megteremtésére felszólító beszédét. A Machiavellivel egyetértés gondolata kísértette meg az embert: a politika a hatalomról és a túlélésről szól egy farkas farkast ölő világban. A politika nem az etikáról szól. Kísérthet a Marxszal való egyetértés is: a politika a hatalomról szól, a hajtóerő a gazdasági önérdek. Marxnak azonban volt elképzelése a közös­ségi társadalom felé vezető nagy változásokról. A marxizmus azonban, annak a kommunizmus (vagy nevezhetnénk sztálinizmusnak is) által tör­tént megvalósulása, a saját gazdaságára nézve is sikertelen volt, de ugyan- így megbukott társadalmilag és lélektanilag is, mivel rettegést alakított ki saját embereinek szívében. Kelet-Európa hivatalosan ateista volt a kom­munizmus alatt. Ma hivatalosan poszt-ateista, azaz pluralistább és demok­ratikusabb. Európai és észak-amerikai megtapasztalások Ahhoz, hogy megértsük Európát, emlékeznünk kell arra, hogy saját területén élt át két világháborút, mely részben megmagyarázza az európai pesszimizmust (gondoljunk Sartre filozófiájára), szemben az észak­amerikai (pragmatizmuson alapuló) optimizmussal. Hozzátehetjük azt is, hogy Eszak-Amerika mindig a terjeszkedés helye volt (földrajzi, gazdasági és technikai értelemben is). Nyugat-Európának megvan a gazdasága és a technológiája, de nem rendelkezik olyan nyitott földrajzi adottságokkal, mint Eszak-Amerika. Kelet-Európa rendelkezik ezzel a földrajzi nyitott­sággal, de még nincs meg hozzá a gazdasága és technológiája. A filozófiai különbség meghatározó marad: 1. Észak-Amerikát pragmatizmus jellemzi, a gyors gyakorlati sike­rek érdeklik, és széles belső horizontokkal rendelkezik. Európát az egzisz­tencializmus jellemzi, a dolgok mélyebb értelmének keresése érdekli, és mélyre nyúló gyökerekkel rendelkezik. Mondhatjuk azt, hogy a régi Euró­30

Next

/
Thumbnails
Contents