Sárospataki Füzetek 10. (2006)
2006 / 1. szám - COETUS - Ladányi Sándor: A Magyarországi Református Egyház az 1956-os (és az azt megelőző) esztendő(k)ben, valamint a Református Megújulási Mozgalom - Szűcs Ferenc: Hatalom, ellenállás, forradalom és erőszak a református teológiában
Sgűcs Ferenc intézményében mindmáig elevenen él az un. „counter interests” gyakorlata, amely bármily meglepő, - nem az ember jóságába vetett naiv hipotézisre, hanem az emberi természet totális korrupciójára épül. A korlátozott hatalom gondolata azonban bármennyire is szokás ezt Kálvintól származtatni, a nyugati egyházban már sokkal korábban jelen volt és a gyökereit fel lehet fedezni Kelet és Nyugat eltérő szentháromságtanában. A Nicea-Konstantinápolyi Hitvallásba nyugaton később betoldott filioque szócska árulkodik erről. 2 Az Augustinus trinitástanára épülő modell a Szentlélek közös eredetére nézve alapjául szolgálhatott a monarchia kölcsönösségre és közösségre épülő képének. A keleti, szigorúbb monarchia felfogástól így természetszerűen maradt idegen az uralkodónak, - aki az Atya képmása - bármiféle alkotmányos korlátozása. Ezért nem véletlenül csak nyugaton jelenik meg egy Magna Charta típusú korai alkotmány, amelyet hét év múlva, 1222-ben Magyarországon az Aranybulla követ, amelyet II. Endre az ellenállási záradékkal ír alá. A főpapok és főrendek megtagadhatják az uralkodónak való engedelmességet, ha az nem tartaná meg az alkotmányban foglalt esküjét.3 Valójában maga Kálvin is ehhez a középkori tradícióhoz kapcsolódott, amikor a császár-király-magisztrátus hármas hatalmi rendjének felosztásában látta biztosítva a tirannizmus ellenszerét. A magisztrátusnak ennél fogva nemcsak joga, de egyenesen kötelessége is, hogy a királyok önkényével szemben a népet védelmezze. „Ha ezek az erőszakosan önkényeskedő és a föld népét sanyargató királyokkal szemben gyáván meghunyászkodnak, hallgatásukat elvetemült hitetlenségnek állítom.”4 Az ellenállás gondolata még hangsúlyosabbá vált Kálvin tanítványa, Theodor Béza tanításában - különösen is a Szent Bertalan éjszakai mészárlás után -, aki nemcsak a zsarnok uralkodóval szembeni fegyveres ellenállást teszi kötelezővé a felsőbb és alsóbb magisztrátusok számára, hanem egészen a zsarnok uralkodó megölésének lehetőségéig is elmegy. 5 Benda Kálmán, Eckhardt Ferencre és Révész Imrére hivatkozva, állítja, hogy ennek ellenére sem Bocskai, sem a későbbi erdélyi fejedelmek nem a kálvini ellenállás tanítására hivatkoztak, hanem az Aranybulla 31. cikkelyének rendi ellenállási záradékára. 6 Annál különösebb, hogy a későbbi hivatkozások - különösen Bocskay esetében, akit „a magyarok Mózese” vagy „Gedeonja”-ként is emlegetnek7 - Kálvinnak egy másik bibliai analógiájára utalnak, amelyet ő 2 J.Moltmann, Trinitaet und Reich Gottes ,München, 1980. 226-230.- H.Chadwick, A korai Budapest, 1999. 154-155. 1 Benda K., Magyarország történeti kronológiája,I. Budapest, 1983.136. 4 Kálvin Inst.1V. 20.31. 5 Th.Béze,Dí haereticis a civili magistratu puniendis, 1554. 6 Benda Kálmán, A nemzeti hivatástudat nyomában,Mundus , Budapest, 2004.53. 7 Szabó András, „Téged Isten dicsérünk" Bocskay István Erdély és Magyarország fejedelme, Budapest, 2006.167 kk. 18
