Sárospataki Füzetek 9. (2005)

2005 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Horváth Krisztina: Protestantizmus Magyarországon a felvilágosodás korában

Horváth Kristina

E korszak leginkább a vallásos irodalmat sújtotta, a cenzúra főpapi irányítása miatt. A helytartótanács több intézkedése mellett a Heidelbergi káténak a használatát is megtiltotta. Leginkább a protestáns egyházi dogmák magyarázatával, igazolásával foglalkozó könyveket kobozták el. Ebből kifolyólag a nyomtatásban megjelent prédikációk, az áhítatossági irodalmi termékek száma felülmúlja a tudományos teológiai munkákét. A nehéz helyzet ellenére ez a korszak jócskán büszkélkedhet olyan szerzőkkel -hogy csak Szikszai Györgynnevét említsem-, akik mindmáig maradandó alkotásokat hoztak létre. Összességében az mondható, hogy még ezek a kedvezőtlen körülmények sem tudták megsemmisíteni a magyar protestánsok szellemi, irodalmi erejét.

A magyarországi protestánsok helyzetének alakulása a legújabb

korban

Állami egyházpolitika a protestantizmussal szemben

Napóleon bukásával lezárult a felvilágosodás kora. Magyarországon a reakció jutott hatalomra. Az 1792- 1835 közötti időszakot I. Ferenc uralkodása öleli fel. Abszolutizmusa a régi Habsburgokhoz hasonlatosképpen kezelte protestáns kérdést.

Uralkodása alatt felújultak helytartótanácsi támogatással a reverzális üzelmek, a protestáns egyházakba áttérni akaróknak mindenféle gátolása, a gyermekelvételek. Az 1791-ben elfogadott XXVI. törvénycikk a nyílt elnyomást ugyan már nem tette lehetővé, de nem tisztázott részletkérdései alkalmat adtak a zaklatásokra. A Biblia terjesztését továbbra is akadályozták, beavatkoztak az iskolák önkormányzataiba stb. Mindez az erdélyi protestánsok körében is éreztette hatását. Az erdélyi kormányhivatalokból tervszerűen igyekeztek kiszorítani őket. Minthogy az alkotmányos élet szünetelt a problémák orvoslását a királytól várhatták. Azonban az uralkodói kegy legbőkezűbb megnyilvánulása is szegényesnek mutatkozott. 1821-ben került megalapításra a bécsi protestáns teológiai tanintézet, azzal a céllal, hogy a protestáns teológusoknak többé ne legyen okuk tanulmányaik céljából külföldre utazni. Fölmerült annak a gondolata is, hogy a magyar protestáns egyházak számára legmagasabb királyi főtanácsot kellene felállítani. Az ilyen és hasonló próbálkozások alapgondolata még a felvilágosult abszolutizmusból eredt.

I. Ferenc kormánya több ízben tett kísérletet egy legmagasabb protestáns egyházi főtanács megalakítására, melynek római katolikus vallású világi tagjai is lettek volna. Ezt az elképzelést a protestáns egyházak vezető férfiai közül senki sem vette komolyan. Megmaradt tehát a protestánsok számára a törvény biztosította autonómia, és bár meglévő egyház- 11

11 Szikszai György: Keresztyéni Tanítások és Imádságok c. könyve már az 1940-es években több mint negyven kiadást ért meg.

96