Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Oláh Tímeaq: A templomszenteléstől a szerencsejátékokig
A TEMPLOMSZENTELÉSTŐL A SZERENCSEJÁTÉKOKIG részletesebben foglalkoznánk ezzel a törekvéssel, vessünk egy pillantást a római katolikus egyházszerveződés alakulására is. A legmarkánsabb eltérés a református folyamatoktól a római katolikus vallás univerzalitásában rejlik: az amerikai magyar római katolikus közösségeknek nem volt választási lehetősége, automatikusan az Amerikai Katolikus Egyház fennhatósága alá kerültek. Noha a plébániák Magyarországról kaptak papokat, az amerikai anyaegyház igyekezett elnyomni a szervezetek nemzeti jellegét. Mindennek ellenszegülve hihetetlen az a munka, melyet a római katolikus közösségek nemzeti hagyományaik s nyelvük megmentésére fordítottak - már 1894-től folyamatosan kiadott hetilapjuk volt (természetesen magyar nyelven), s ezen kívül számos egyletük, sőt saját iskolájuk működött. Itt érdemes röviden visszatérni az Amerikai Akcióra, mely ha mérsékeltebben is, de érintette e felekezetet is, s rávilágított az Óhaza idegenbe szakadt gyermekeivel szembeni attitűdjére. A forrásokból kiderül, hogy a magyar kormány kezdetben egyáltalán nem korlátozta a kivándorlást, sőt a „Hadd hulljon a férgese!” elv érvényesült, vagyis még örültek is annak, hogy sok nemzetiségi hagyja el az országot.293 Mikor aztán a századfordulót követően rádöbbentek arra, hogy a magyarok száma is erősen megcsappant, határozottabb fellépésre szánták el magukat a vérveszteség pótlása érdekében. így született meg az Akció programterve, mely a kivándorlás akadályozása helyett gazdasági kedvezményekkel, szubvenciókkal kívánta segíteni a kintiek magyarságának megtartását a pánszlávizmus és amerikanizáció ellenében, illetve hazatérésre ösztönözni az idegenbe szakadt magyarokat. Frank Tibor egy cikkében beszámol arról, hogy a kormány törekvései mögött komoly anyagi megfontolás állt, hiszen a hazatérő magyarok szép pénzösszegekkel tértek vissza Magyarországra, ami az ország gazdaságára is igen kedvező hatást gyakorolt.294 Az Egyesült Államok hatóságai előtt természetesen titkolni kellett a programot, a diplomáciai konfliktusok elkerülése végett. A kormány tervének kivitelezésére az amerikai magyarság szervezetei - különösképpen az egyházak — segítségét vette igénybe. Ennek eredményeképp született meg a Magyar- országi Református Egyház első amerikai egyházmegyéje, de a templomépítések és az egyházi sajtó és iskolaalapítás is fellendült ebben az időszakban. Mivel kezdetben a programnak nem volt katolikus ága, az ezen hitvalláshoz tartozó kivándoroltjait jóformán teljesen figyelmen kívül hagyta az Óhaza. Nekik egészen az 1910-es évekig kellett várniuk arra, hogy a magyar kormány bevonja őket az akcióprogramba, s még akkor is visszahúzták őket az Amerikai Katolikus Egyház erős asszimilációs törek293 TÖRÖK, István: Katolikus magyarok Észak-Amerikában. Youngston, Ohio, Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1978, 30. p. (továbbiakban: Katolikus magyarok) 294 FRANK, Tibor. „For the Information of the President” In: Uő. (szerk.): Ethnicity, Propaganda, Myth-Making. Studies on Hungarian Connections to Britain and America, 1848-1945. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1999., 117. p. 95
