Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Oláh Tímeaq: A templomszenteléstől a szerencsejátékokig
Oláh Tímea negyven évet kellett várni.287 E két időpontot áthidaló periódusban a bevándorlók igyekeztek fenntartani hitéletüket közös énekléssel, a Biblia valamint egyéb imádságos könyvek felolvasásával, sőt, alkalomadtán még istentisztelet-félét is tartottak. De csak „-félét”, mert lelkészük nem volt, így világiak tartották a szent összejövetelt. „Úrvacsorázni pedig az előkelő, német eredetű, de már elangolosodott Grace Reformed Churchbe mentek.” — írja Komjáthy Aladár a pittsburghi reformátusokról.288 Mind az előbb említett felekezetnél, mind pedig a katolikusoknál megfigyelhető volt a többi, Óhazából kivándorolt nemzetiséggel közös cselekvés, ezek többsége azonban zajos vitákat, majd egyházszakadást szült.289 Az 1880- as években lassan beindult a missziós munka, mely többé-kevésbé az állandó lelkészi szolgálat előfutáraként értelmezhető. A reformátusok nagyobb autonómiájának köszönhetően az amerikai magyar hívek több anyaegyház fennhatósága közül választhattak. Ennek eredményeképpen a századfordulóra már két nagy protestáns egyház, az Egyesült Államok Református Egyháza és a Presbiteriánus Egyház is számlált amerikai magyar egyházközségeket. Ezek szaporodásával egyenes arányban nőtt az egyletek száma is, melyek közül néhány országos hatókörűvé nőtt, számos fiókegylettel. Ilyen az 1896-os alapítású Amerikai Magyar Református Egylet (AMRE) is, mely mind a mai napig működik, s fénykorában lutheránus, római katolikus és zsidó vallású tagjai egyaránt voltak.290 A két amerikai anyaegyház lelkészeinek képzetlensége és az Egyesült Államokban gyakorlatban lévő, magyarországi kálvinista hagyományoktól élesen eltérő liturgia azonban hamar kiváltotta a hívek ellenszenvét, akik gondjaik megoldása érdekében egyenesen a Magyarországi Református Egyházhoz fordultak segítségért, s csatlakozásukat kérték az óhazai anyaegyházhoz. Az „átigazolás” azonban nem volt mentes a súrlódásoktól és bírósági perektől sem. Mindkét amerikai anyaegyház az egyházközségi ingatlanok, telkek és vagyon elkobzásával fenyegetőzött. A csatlakozási folyamat mégis megindult, s 1904-ben létrejött a Magyarországi Református Egyház első amerikai egyházmegyéje.291 Ebben nagy szerepe volt a magyar kormány ún. Amerikai Akció programjának, melyet 1903-ban vezettek be az amerikai magyar emigránsok „nemzeti gondozására”.292 Mielőtt azonban 287 KUTHY, Zoltán: „Az Amerikai Magyar Református Egyház” In: BERKO, D. Géza (szerk.): Az Amerikai Magyar Népszava Jubileumi Díszalbuma, 1899-1909. New York, Amerikai Magyar Népszava, 1909., 121. p. 288 KOMJÁTHY, Aladár: A kitántorgott egyház, 17. p. 289 BENKART, Paula K.: „Hungarians” In: THEKNSTROM, Stephan (szerk.): Harvard Encyclopedia of American Ethnic Groups. Cambridge, MA, Harvard University Press, 462-471. pp. 290 DÓZSA, George (szerk.): Hungarian Reformed Federation of America: One Hundredth Anniversary Album: 1896-1996. Washington D.C., Hungarian Reformed Federation of America, 1996., 5. p. (továbbiakban: AMRE Album) 291 KOMJÁTHY, Aladár: A kitántorgott egyház, 83. p. 292 PUSKÁS, Julianna: Kivándorló magyarok, 261. p. 94
