Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Oláh Tímeaq: A templomszenteléstől a szerencsejátékokig
A TEMPLOMSZENTELÉSTŐL A SZERENCSEJÁTÉKOKIG tében erősen elkötelezettnek érezték magukat egyházközségeik és plébániájuk, valamint gyülekezetük iránt.283 A bevándorlók keze nyomán születő egyházaknak azonban számos nehézséggel kellett szembenézniük. A lelkes hívek minden támogatása ellenére az egyházakat mindegyre szorongatta a pénzhiány, s e tekintetben az anyaegyházak igen szűkmarkúnak bizonyultak. (Állami támogatásról szó sem lehetett, mert az Egyesült Államokban mind a mai napig markánsan és tudatosan elkülönítik az állam és az egyház területét.) így az egyházak fenntartása és a templomépítés szinte kizárólag a gyülekezetre hárult. A másik sürgető kérdés a paphiány volt. Annak érdekében, hogy a bevándorlók magyarul beszélő és magyar származású papot kapjanak, az óhazai anyaegyházakkal kellett felvenniük a kapcsolatot, s tőlük kellett papot kérniük. A kiküldetésbe érkező lelkipásztorok számára az új környezet, az egyházszerveződés módja és a hívek attitűdje egyaránt tartogatott meglepetéseket. Mivel az egyházközségeket és plébániákat Amerikában a gyülekezet tartotta fenn, a hívek nagyobb beleszólást követeltek az egyház ügyeibe, s gyakran „lelkiatyjuk” pásztorkodását is nehezebben tűrték. A papok és lelkészek hiányos képzettsége és igazságtalan döntései gyakran késztették cselekvésre a közösségeket. Előfordult, hogy a lelkipásztor jogtalanul magas árat szabott ki valamely szolgáltatásért, különösen a távol eső körzetekben, s az emberek ellenszenve oly mértékben megnőtt iránta, hogy a kongregáció egyszerűen eltávolította őt szolgálati helyéről.284 Különösen jellemző volt ez a református és zsidó hitközösségekre, míg a római katolikus papokat püspöki döntés értelmében iktatták be vagy mozdították el a helyükről, így e felekezetben határozottan elnyomták az efféle próbálkozásokat.285 A fent említett jelenségeket kiválóan magyarázza az amerikai magyar református és római katolikus egyházak kialakulásának története és gyökerei. Míg ez utóbbi vallás univerzális jellege miatt nem támogatta a nemzeti színezetű egyházak kialakulását, addig a reformátusok sokkal nagyobb autonómiát élveztek, s szabadabban hirdethették nemzetiségükből fakadó sajátosságaikat. A Magyarországi Református Egyház megalakulása óta erőteljes nemzeti-történelmi tradíciókkal rendelkezett, így a protestáns hitéletet élő emberek erősen ragaszkodtak a minden ízében és hagyományában magyar jelleghez. Egyházalapításukat akkoriban az Egyesült Államok Belföldi Missziója is támogatta.286 Amerikai földön a legelső istentiszteletet Kossuth Lajos tábori lelkésze, Ács Gedeon tartotta 1851-ben, a folytatásra azonban majdnem 283 KOMJÁTHY, Aladár: A kitántorgott egyház. Budapest, Református Zsinati Iroda Sajtóosztálya, 1984., 21-29. pp. és KENDE, Géza: Magyarok Amerikában, II. kötet. Cleveland, Szabadság, 1927., 366. p. 284 SOUDERS, D. A.: The Magyars in America. New York, George H. Doran Company, 1922., 92-93. pp. (továbbiakban: Magyars) 285 PUSKÁS, Julianna: Kivándorló magyarok, 270-274. pp. 28f> Uo., 253. p. 93
