Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Csohány János: Zoványi Jenő (1865-1958)
Csohány János Zoványi Jenő (1865-1958) 1914 és 1922 között a Magyar Királyi Debreceni Tudományegyetem Református Hittudományi Karának egyháztörténed tanszéke nyilvános rendes tanára volt, aki 1927-ig élt Debrecenben. Debreceni életszakasza és működése meghatározó volt hetven esztendőre nyúlt rendkívül termékeny egyháztörténészi kutató és publikáló korszakának. Szilágyzoványon született 1865. szeptember 11-én egy római katolikus vallású osztrák ősöktől származó családban. Felmenőit Krausnak hívták és a 18. század közepén vándoroltak Magyarországra. Jenő magyarosan Krausznak írta nevét, mígnem 1887-ben szülőfaluja és egy 17-18. századi, százkét évet élt híres tiszántúli református püspök után Zoványira nem magyarosította. Apja és nagyapja kincstári tisztviselők voltak, tekintélyes erdész és bányász szakemberek, akik már magyarnak tekintették magukat. Jenő a szilágycsehi református elemi népiskolába járt 1871-3 között, míg a következő tanévet Nagybocskón. A zilahi református gimnáziumban végezte a középiskolát 1874-től 1882-ig, és ott is érettségizett. Érettségi után szeptemberben Nagyváradon római katolikus papnövendék lett, de egy hónap múlva kilépett. Egy életre megcsömörlött a római katolicizmustól, ezért szülőfalujában várta meg, amíg betölti 18. életévét és az állami törvények értelmében akkor áttért régi vallásáról a reformátusra és beiratkozott a sárospataki református főiskola teológiájára. A sárospataki teológia az akkori református akadémiák között a legmagasabb tudományos színvonalat képviselte és a liberális teológia fellegvára volt (Révész Imre: Zoványi centenáriumára. Századok 1965. évf. 6. sz. 1393-1403. p.). Warga Lajos, a kiváló liberális teológiai felfogású pozitivista egyháztörténész lett Zoványi Jenő mestere Sárospatakon, akinek felfogása, munkamódszere egy életre rányomta bélyegét Zoványi tudósi személyiségére. Warga szerint az egyház vallásos és erkölcsi társulás. A dogmákkal, a hitvallásokkal szemben „megpróbálta úgy látni és láttatni az egyház történeti életét, mint az egyetemes emberi művelődés egy darabját, az emberi értelmi és erkölcsi képességek kibontakozásának bár sajátos, de lényegében mégsem különálló területét. Szerinte Jézus egy olyan ország polgárai közé hívogat, amelyet Isten országának nevez ugyan, de amely éppen úgy az erény és igazság egyre gyarapodó szolgálatát tűzi ki, mint ahogy ugyanezen célok irányába fejlődik az egész emberi művelődés is.” (Bucsay Mihály: Megemlékezés Zoványi Jenőről. Theologiai Szemle 1958. évf. 8. sz. 363. p.) Az egyháztörténetnek üdvtörténeti fölfogását Warga elutasította. Zoványi jó tanítványnak bizonyult, mert az egyháztörténetet ő is „az általános művelődéstörténet egyik legfontosabb ágának” tekintette. (Kathona Géza: Zoványi Jenő 1865-1958. Egyháztörténet 1958. évf. 2-3. sz. 262. p.) Ez azt 65
