Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Börzsönyi József: Az Ószövetség irodalmi értelmezése
Az Ószövetség irodalmi értelmezése elbeszélés értelmét, ami az irodalmi vizsgálat tényleges célja, hanem valóságos kritikaként egy társadalmi réteg nézőpontja uralkodik a bibliai elbeszélés fölött, ítéletet mondva annak szemléletéről. A modern társadalom egyik társadalmi problémája uralja a szöveget más módon,40 de legalább annyira, ha nem jobban, mint a historizmus történet-kritikájának kifejezetten szélsőséges irányzatai esetében. Az irodalmi értelmezés most már nemcsak számában sokasodik, nemcsak egyre szélesebb körben ismert és használt értelmezési mód, hanem mind szerteágazóbb. Nagyon sokféle szemlélet vallja magát ide tartozónak. Egyre jobban kiéleződik a különbség, amely Northrop Frye és Robert Alter felfogása között feszül. így érkezünk el a növekedést jelentő szakasz tetőpontjára, ahol már bizonyos elkülönüléseket is észre lehet venni. Két művet tekinthetünk csúcspontnak, ami nem azt jelenti, hogy utána valami hanyatlás következne, hiszen gazdag anyag követi, végeláthatatlan sokasággal és sokféleséggel, de ez a két munka már a kiforrottság jegyeit viseli magán. Az egyik egyéni alkotás, mintegy az életmű összegzését jelentheti. Meir Sternberg bő évtizedes munkálkodásának foglalatát adja.41 Központi és problematikus nézetei között, ahogyan az elbeszélő (narrátor) mindentudóságáról beszél Isten mindentudósága mellé állítva. Bar-Efrat erről sokkal mértéktartókban és differenciáltabban beszél, kiemelve, hogy a legfőbb tekintély, aki fölötte áll az elbeszélőnek, maga Isten,42 aki szándékát olykor közvetlenül érvényesíti, máskor a történet szereplőin keresztül. Sternberg egyébként munkájában szövegértelmezéseket hoz az újabb nyelvészeti és irodalmi eszközök és módszerek felhasználásával. Az angol nyelvű kiadás James Ackerman segítségével jelenhetett meg egy új sorozat első köteteként.43 A másik csúcspontot jelentő kötet gyűjteményes munka, két szerkesztő munkatárssal az egész Szentíráshoz ad irodalmi, az elbeszélések sajátosságait felmutató értelmezést. A két szerkesztő: Robert Alter az Ószövetségre vonatkozóan és Frank Kermode az Újszövetségre vonatkozóan.44 Mivel minden bibliai könyvhöz készül értelmezés, nagyszámú munkatársi csoportot ismerhetünk meg, ami önmagában is mutatja, hogy a 80-as évek vége felé milyen sokan használják az irodalmi megközelítést. Az is megfigyelhető ebben a kötetben, hogy szélsőségeket nem tartalmaz, nem kap benne helyet például a feminista irányzat (Exum, Fuchs, Trible). A 80-as évek második felétől, végétől nagyobb tanulmányok és gyűjteményes kötetek egyre nagyobb számban jelennek meg, amelyeket már összefogni szinte lehetetlenség, de vegyünk belőle ízelítőt David 40 Dánná Nolan Fewell: Reading the Bible Ideologically: Feminist Criticism. In: To Each Its Own Meaning. An Introduction to Biblical Criticism and their Application. Westmins- ter/John Knox, Louisville, 1993. 237-251 pp. 41 Meir Sternberg: The Poetics of Biblical Narrative. Indiana University Press, 1985. 42 Shimon Bar-Efrat: Narrative Art in the Bible. The Almond Press, 1989. 19 p. 43 A sorozat az Indiana University Press kiadása, a sorozat címe: Indiana Studies in Biblical Literature. Szerkesztői pedig: Herbert Marks és Robert Polzin. 44 The Literary Guide to the Bible. Harvard, 1987. 51