Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Börzsönyi József: Az Ószövetség irodalmi értelmezése
Börzsönyi József Frye a mellett érvel, hogy a Bibliai eredetileg a nyelv metaforikus szakaszával van kapcsolatban, akkor nem abban az értelemben gondolja ezt, hogy az elbeszéléseket metaforákkal ékesítik a leírók, hanem úgy érti, hogy a Biblia szimbolikus módot használ. Ha pl. Dávid és Betsabé történetét vesz- szük, nem az az érdekes, hogy milyen kevés kiábrázolást használ benne a leíró, hanem az, hogy a Dávid története a maga egész megfogalmazásában mennyire radikálisan metaforikus, mennyire van olyan kihatása, hogy bennünket értelmezzen, hogy magunk értékeljük életünk, halálunk titkát. Frye felfogásának értelmezésére és védelmére Robert Cording a Lutherről mondottakra hivatkozik.35 Luther magyarázási elve, hogy nem lehetséges egy szöveg magyarázata anélkül, hogy a magyarázó ne lenne a szöveg által magyarázott, ne lenne a szöveg által befolyásolt és meghatározott. A megértésben a Lélek szerepét hangsúlyozza. Nem az olvasó lelke, hanem az a Lélek, aki a megírásnál is jelen volt, az kell jelen legyen a megértésnél, az értelmezésnél is. Azt kívánja ezzel Cording hangsúlyozni, ami a Bibliában több, mint betű, több, mint irodalom. Frye és Alter látásának ütköztetése nem lett döntően meghatározó az irodalmi értelmezés további gyakorlatára, az a maga sokféleségében tovább gyarapszik. Egyre szaporodnak a jelentős munkák, amelyek narratív módszerrel értelmeznek bibliai részeket, sorra kerülnek olyan részek is, amelyek „megoldhatatlannak” látszanak. Peter Miscall ilyen részeket vesz elő.36 A Genesisből és az 1 Sámuelből vesz részleteket. Ugyanebben az időben Maryland egyetemén Adele Berlin olyan kötetet készít el, amelyben világosan feltárja az elbeszélés felépítésének technikáját, különösen is a szereplőkre és a nézőpontra irányítva a figyelmet,37 hogy az érdeklődő diák vagy tudós ezen az új területen megfelelő ismeretet szerezhessen. Ruth könyvét és Dávid feleségeinek történetét használja szemléltető anyagul. Gyarapodnak a feminista irányzat kötetei is ebben az időben. Megjelenik Phylis Trible második kötete,38 most már nemcsak jelzésként és elindulásként a bibliai történeteknek ebben a sajátos megközelítésében, hanem az egyre szélesedő irodalom jeles darabjaként. Ebben az időben kezdi el írni Esther Fuchs a már sokkal élesebb hangvételű művét,39 amelyben feminista felfogással erős kritika alá veti a bibliai elbeszéléseket, kifejezésre juttatva határozott szembenállását a bibliai elbeszélések szemléletével. Ezeknél a munkáknál már nem a bibliai szöveg olvasása határozza meg az 35 Gerald Bruns: Hermeneutics Ancient and Modern. 1992. 36 Peter D. Miscall: The Working of Old Testament Narrative. Fortress/Scholars 1983. The Society of Biblical Literature. Semeia Stuies. 37 Adele Berlin: Poetics and Interpretation of Biblical Narrative. Almond, 1983. Bible and Literature Series 9. Editor D. M. Gunn. 38 Phylis Trible: Texts of Terror. Literary-Feminist Readings of Biblical Narratives. Fortress Press, Philadelphia, 1984. Overtures to Biblical Theology 13. Editors Walters Brueggemann and John R. Donahue. 39 Esther Fuchs: Sexual Politics in the Biblical Narrative. Reading the Hebrew Bible as a Woman. Sheffield, 2000. JSOT Supplement Series 310. 50
