Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Endre József: Európai könyvkultúra magyar földön
Európai könyvkultúra magyar földón feladatát. A hatalom egy-egy helyi nyomdát ellenőrizhet ugyan, de az egész kontinensen terjedő, tiltott irodalommal szemben már tehetetlen. Mivel a népnyelven írt művek hódítanak, a hitújítás és az anyanyelvi kultúra kölcsönösen inspirálják egymás rohamos fejlődését. Az addigi klérus mellett — az egyetemes papság biblikus tanítása alapján — a laikusok bejelentik az igényüket az intenzív egyházi tevékenységre. A protestáns egyházi vezetés a paritás elvére épül, olyan közösségi irányításra, melyben egyenlő félként vannak jelen minden szinten a papi és világi vezetők. A közéleti szerep vállalásának feltétele lesz a teológiai tájékozottság. Az erdélyi református fejedelmek legtöbbjének személyében jó példát találunk a klasszikus humanista és a reformátori, biblikus-teológiai műveltség elsajátítására. A hitvitázó irodalom kibontakozása jelentősen megnöveli az évi könyvtermést, aminek köszönhetően Európa nyugati felében a tipográfiai vállalkozás a nemes hivatás mellett egyúttal jó üzletnek tekinthető. Az 1500-1600-as évek könyvtára még a kézirattárra, levéltárra sokszor jobban hasonlít és enciklopédikus gyűjtőköre folytán inkább múzeumi jellegű, mégis fölerősíti a szellemi folyamatokat, döntő eszköze a tudomány művelésének, az oktatásnak, s a gondolkodás megújításának, hiszen vallást, bölcseletet, hagyományt, irodalmat, művészetet egyaránt tovább örökít. Az egyházi, főpapi, főúri, uralkodói, gazdag polgári magángyűjteményekről, intézményi, iskolai és tudós könyvtárakról lassan elmondhatjuk, hogy tobzódnak azokban a könyvekben, melyek a tulajdonos vagyoni helyzete, társadalmi rangja, ízlésének igényessége, s a kor stílusirányzata szerint változtatják kötésüket, méretüket, formájukat, díszítésüket. Az önálló helyet és funkciót kikövetelő könyvtári gyűjtemény a barokk, majd klasszicista teremkönyvtárban éri el csúcspontját. A könyv és könyvtár egyrészt a tulajdonos vélt, vagy valós tekintélyének emléket állító státusz szimbólum, másrészt a tágabb szellemi környezet egyik jelentős tényezője. A kéziratos újságok és újságlevelek, azután pedig a közvéleményt formáló, időszerű tartalommal rendszeresen megjelenő hírlapok, folyóiratok óriási olvasóközönséget mozgatnak meg, s megfosztják a könyvet kizárólagos információhordozó szerepkörétől, de a helyzetét még évszázadok múltán sem képesek megrendíteni: — az előállított könyvek száma folyamatosan növekszik. A papírgyártás, a festékipar, a nyomdai műveletek gépesítésének technikai vívmányai Angliában honosodnak meg elsőként, s itt tapasztalható a könyvnyomtatás nagyarányú föllendülése az 1600-as évek közepétől. A nyomtatvány és olvasóközönség kapcsolatát az eddigiekben az jellemezte, hogy nagyjából ugyanazt a könyvállományt érhették el az egymást követő nemzedékek, az érdeklődésüktől, helyzetüktől, anyagi lehetőségeiktől függően. Az 1700-as évek végén azonban Európában az olvasó 109
