Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Endre József: Európai könyvkultúra magyar földön
Kiss Endre József polihisztor szerepe már nem tölthető be, mivel a könyvek, könyvtárak, olvasókörök számának gyors növekedése, a tömeges, könnyebb, olcsóbb hozzáférés kapcsán olyan olvasási forradalomról beszélhetünk, mely a korábban homogén olvasóközönség sokrétűvé és sokszínűvé formálódását visszavonhatatlanul fölerősítette. Miután Franciaországban, a német tartományokban, Svájcban, Itáliában, a Németalföldön kialakulnak a könyvnek, mint tömegcikknek az előállítási feltételei, ez egész Európában maga után vonja úgy az olcsó ponyva piacra kerülését, mint a művészi szintre emelt könyves mesterség kibontakozását, mint a díszítésben, illusztrálásban megnyilvánuló, könyvművészeti mozgalom terjedését. Az 1800-as években — az első könyvtárak pár száz kötetes gyűjteményeihez és az 1700-as évek pár ezer kötetes állományaihoz képest — a nagykönyvtárak túllépik a 100 ezer kötetes nagyságot. A polgári könyvtár- típusok között — az eddigi egyházi, főúri, iskolai és magánkönyvtárak mellett — megjelenik a nemzeti, a tudományos, a közművelődési könyvtár- típus, s a nyilvános könyvtárak sűrű hálózata. A francia, angol nemzeti gyűjtemények — a párizsi Bibliothéque Nationale, az angol British Library - a királyi könyvtárak több 100 ezer kötetes állományára épülnek, s a 20. században — a többi európai nagykönyvtárral együtt - meghaladják a pár milliós könyvállományt, s olyan intézményekké válnak, melyek első számú elhordozói a Gutenberg-galaxis minden áldásának és átkának. Az már az ezredvég ellentmondásai közé tartozik, hogy a Gutenberg- galaxis és az informatikai forradalmak korában az analfabéták arányát a Föld lakóinak 28 %-ában állapíthatjuk meg. Ez 1990-ben kb. 900 millió lelket számlál. S mindezen tényeket leszögezhetjük akkor, amikor a világ könyvtermelése évente kb. 800 ezer mű, sok száz milliós példányszámban, aminek a 45 %-át Európa, 16 %-át az USA állítja elő. Az 1980-as években 8-9ezer-féle sajtó jelenik meg évente, 3/4 részüket Európa és az USA termeli. Az egy főre eső példányszám Angliában és Japánban meghaladja a fél-ezret, Svédországban 496, Franciaországban 205. A könyvkölcsönzés ugyanekkor az USA-ban 986, Angliában 637, Franciaországban 89, Svédországban 77 millió kötet évi forgalmát jelzi. 3 A magyarság a saját „könyvét’ a rovásírással megírt pálcát — amin üzeneteket, leveleket lehetett küldeni — pusztulásra ítélte a görög, majd a latin keresztyénség fölvétele. Mind a görög-bizánci, mind a latin egyház misz- sziója fölöslegesnek, sőt, károsnak ítélte az általa értelmezhetetlen, eredeti, magyar írásbeliséget, s a szent tudomány hirdetését, valamint az ehhez kapcsolódó, művelődési monopóliumot feltételként a latin iskolához kapcsolta. A könyvkészítés egyházi kiváltság, a latin egyház azonban nem 3 Az olvasás kultúrtörténete a nyugati világban. Bp. 2000. 383-384.p. 110
