Sárospataki Füzetek 9. (2005)
2005 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Kiss Endre József: Európai könyvkultúra magyar földön
Kiss Endre József A radikálisabb szellemi irányzatok keresték és megtalálták azt a könyvformátumot, mely legjobban megfelelt eszméik kifejezőjének és hordozójának. A humanizmus tudománya, a reneszánsz művészete, a reformáció hitújítása rakta le a modern könyv és könyvtár eszmei és formai alapjait. A nyomtatott könyvet kétségkívül Európának köszönheti a világ, bár a Gutenberg János nevéhez kötött, az öntött betűk sokszorosítása révén folyamatosan szedhető nyomóforma még a kódex virágkorában született és maga is a kézzel írott könyvet próbálta utánozni. Ősnyomtatványokat állítanak elő az 1400-as évek első felében a német földön, az 1460-as években Itáliában, az 1470-es évektől pedig csaknem minden nyugat- és közép-európai országban. Magyarországon 1473-ban nyomtatja Budán Hess András a Chronica Hungarorum-ot. A második magyarországi ősnyomda 1477 és 1480 között működik Pozsonyban, melynek három kiadványa ismeretes. A német tartományokban a lipcsei és frankfurti könyvvásárok jeles fórumokat teremtenek a könyv kultuszának, hála — Gutenberg után - Schönsperger és Grüninger munkásságának. Rómában, majd Velencében készülnek az első antikvák, melyeket művészi szintre emelnek Nicolas Jenson és Aldus Manutius „aldinakénf' ismert munkái és kiegészítenek Gabriele Giolito, s a firenzei Filippo Giunta ,giuntináT. Svájcban Frobenius, Franciaországban Jodocus Badius, az Etienne — latinosán: Stephanus — nyomdász-dinasztiák és Claud Garamond, Hollandiában Christoph Plantin, majd az Elzevirek tesznek sokat azért, hogy gyönyörűségünket leljük a címlappal, számozott oldalakkal ellátott reneszánsz könyvben — amit Holbein, Dürer, Rembradt illusztrálnak — később pedig az udvari ízlést kiszolgáló, már zsebben hordható, jobbára túldíszített, végtelenített című, színes nyomású, finom tónusú metszetekkel gazdagított barokk, manierista, majd pedig a puritánabb, klasszicista könyv változataiban. A reformáció fölvirágzásának korszaka egybeesik a kommunikációs eszközök forradalmának korával. A 16. század első felében már nem kiváltság, hanem általánossá válik a nyomtatott könyvek birtoklása a közönséges halandók körében. A reformáció híveinek a felfogása szerint a kézisajtó Isten ajándéka, amit azért adott az emberiségnek, hogy elősegítse az igazság elterjedését és megismertesse az egész világon az igaz vallás tanításait. A reformáció elindítójának tekintett Luther Márton föllépésével egyúttal megindul a „röplapok háborújd’: egy olyan korabeli sajtókampány, ami a 95 pont kiszögelésével egy időben ország és Európa-szerte kézről- kézre adott pamfleteken, röplapokon ad hangot az erkölcsi bírálatnak, társadalmi elégededenségnek, első ízben statuálva példát arra, hogy a sajtó képes hathatósan befolyásolni a közvéleményt, s azon keresztül pedig a politikai döntéseket. A reformáció századában már nem találunk olyan szellemi-politikai csoportosulást, mely a sajtó nélkül be tudná tölteni 108
