Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 1. szám - MÚLTUNK - Molnár Sándor: Néhány fejezet Telkibánya életéből
NÉHÁNY FEJ EZET TELKIBANYA VALLÁSI ÉLETÉBŐL Mindezt azért is érdemes megfontolni, mert számos helyütt lehet találkozni az énekek szófordulataival az öregebbek esetében élőbeszédben, sőt itt-ott hangos imádságok fordulataiban is, bár ezek ritka megfigyeléseim. Azt jelentheti ez, hogy az egykor használt egyházi, torbeli énekeknek nyelvezete ilyen szinten tudta befolyásolni — szinte észrevéden — a köznyelvet, s a belső imaélet nyelvezetét is. A tartalomról-. y Kedveltek voltak azok az énekek is, amelyekben az egyszerű, paraszti lét keserveinek megnyilvánulása, a vissza-visszatérő fájdalommotívum. Mondván: nem kell őt — ti. a halottat — siratni, neki már nem fáj semmi. y Új fent kedvelt énekek voltak a torokban azok, amelyekben a paraszt- embernek a földhöz való viszonya is tükröződik. Az élet-halál felfogása a föld összefüggésében ötvöződik. Pl: “Ide örömmeljertek, A sírnak párnájára, Föld Anyátok karjaira, 0 ad nyugalmat addigi A% ítélet nagy napjáig ’’ y Megszólal a használt énekekben a halál tényének elfogadása, amit Isten kezéből vesz el az ember, mint Istennek a természetben megfogalmazott, bűn által “halálosan” befolyásolt, földhöz kötött rendelését. (Vö. Villon: Haláltánc ballada utolsó verse.) y Viszont a fentiekhez kapcsolódva másutt érdekes megfigyelés az, hogy a használt énekek némelyikében a falusi ember a halált hol Isten kezéből jövő, általa kimért eseményként kezeli, az élet természetes velejárójaként, aminek bekövetkezte nem jelent tragédiát; hol pedig egyfajta nihilizmussal tekint a halálra, ami “nem válogat senkit (...) kérlelhetetlen, mert senkit meg nem szán". Mintha a halálnak önálló léte, személyisége és szuverén döntésköre lenne. y Ismét csak vaskos megfogalmazások kerülnek elő a földhöz szokott, egyszerű életet élő emberek teljes élet fogalmával kapcsolatosan. Az Öregkorban tértél koporsóba című énekben, egy tág felsorolását találjuk annak, hogy mely ember élete tekinthető teljes életnek. Ezek a jellemzők: “megsokasodva láttad magod"; gyermekek “sokáig látták ősz hajfürtjeiddel"; “öregségedben nem volt sok bánatod”; “elvégezted a földön munkádat". Emberekkel beszélgetve, ha nem is ugyanezekkel a szavakkal, de ugyanezek a dolgok kerülnek elő, ha pl. olyan ember temetésére kerül sor, akiről úgy mondják, szép élete volt. A tartalom tekintetében összefoglalásul megjegyezhető, hogy a Telkibányán válogatott és használt toros énekekből az egyszerű embernek sok helyütt túlontúl is leegyszerűsített, de mégis évezredes, földhöz szokott, a természet törvényeivel számoló gondolkodása világlik ki. Elő-elő bukkan valahol talán a régi korokból örökölt föld anya ősi tisztelete is, aki 57
