Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: Valláspszichológia
Frank Saayer Amikor a pszichológia a hitet próbálja tanulmányozni, akkor először is különbséget tesz a hit különböző funkciói között. Van olyan hit, mely szilárdan érvel a dolgok jelentése, értelme mellett. Ilyen például a skolasztikus teológia. Van egyszerű bizakodó hit, amely valójában egy gyermek hitére emlékeztet, amelyről Jézus azt mondta, hogy nagyon fontos. Van tekintélyelvű hit, mely korlátokat állít fel, a hívek életének erkölcsi dimenzióját szabályozza. A pásztorál-teológus Schleiermacher a hitről mint függőségérzetről beszélt. Erezzük végességünket, bűneink súlyát, kicsinységünket, törékenységünket, tehetedenségünk: Istenhez, életünk transzcendens forrásához és megtartójához fordulunk megváltásért. Schleiermacher ezt a függésérzetet pozitívnak áhította be. A pszichológia két problémát keres itt: vagy a transzcendens forrás hamis, így vele együtt a belé vetett bizalom is, vagy ha a forrás igaz, akkor az téves ahogyan élünk vele, mert csak lelki egyensúlyunkat és felnőtté válásunkat akadályozzuk. Kierkegaardnak is megvoltak az ezzel kapcsolatos elképzelései: amikor rájövünk arra, hogy a „halálos betegség” állapotában vagyunk ebben a világban, akkor tesszük meg a „hitbeli ugrást”. Ezt folyamatként látta: az esztétikaitól az etikaihoz, onnan pedig hithez. A pszichológia szerint a mély hit kialakulását sok esetben valamilyen válsághelyzet előzi meg. A hit előfeltétele az „önmagunkkal való elégedetlenség és a megvilágosodás utáni vágy”.7 Amikor megérkezik a hit, nagy erővel tör át. Új örömöt és békességet tapasztalunk meg. C. S. Lewis mondja azt megtéréséről, hogy egész Angliában ő volt az, aki a legkevésbé akart megtérni, amíg egyszer csak bekerült az „öröm vonzásába.” A hit először az élet új távlatait nyitja meg számunkra. Sőt, a vallásos élmény sokszor integrálja az egyén életét, és így válik az élet értelmének a kiindulópontjává. Paul Tillich szerint a hit „a legvégső szükségünk”. A hit szerkeszti egybe életünk széthullt darabjait. Hit által mélyül el annak megértése, hogy kik vagyunk és mivé leszünk. A hit fokozatai A pszichológus és teológus J. W. Fowler írt a hit fejlődésének fokozatairól.8 Megfigyelései természetesen igazak lehetnek bizonyos vallásokra vagy kultúrákra, de nem szükségszerűen mindegyikre. Ne gondoljuk azt, hogy a vallás lélektani dimenziója feltédenül ugyanaz a hinduizmus és a keresztyénség, az ateizmus és az iszlám, vagy a New Age és a törzsi vallások esetében. Nyugat és Kelet, vagy Észak és Dél kulturális különbségei szintén szerepet játszanak. Ugyanígy egyénenként drámaian eltérhet a 7 H. Newton Malony, in: Benner, 44. 8 J. W. Fowler, Stages of faith (San Francisco: Harper and Row, 1981). Magyar nyelvű ösz- szegzést és kritikai megjegyzéseket lásd Friedrich Schweitzer: Vallás is életút — vallási fejlődés és keresvén nevelés gyermek- és ifjúkorban. Ford. Tóth Károly (Budapest: Kálvin Kiadó, 1999), 124-152. 24
