Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Pásztor János: Misszió és ökumené
Pásztor János A többi vallással való beszélgetés a mai világban, az életben maradás feltétele. Nem csak lőni kell a terroristákra sem. Beszélni kell a szomszédokkal, és közben tanúskodni nekik is Krisztusról. Sajnos vannak zavaró írások is: a Református Pedagógiai Központ által kiadott EGYHÁZTÖRTÉNET II. c. hittan vezérkönyvben — és sajnos egyéb írásokban — olyan állítások vannak, melyek sem a Biblia tanításával, és az ökumenikus mozgalom történetével összhangban nincsenek.12 Viszont jelentek meg olyanok is, amelyekben az itt elmondottak részletes kifejtésre kerülnek.13 Én magam is kész vagyok bárhova, bármikor elmenni, hogy ezekről a témákról lelkészek között, iskolákban vagy gyülekezetekben szólhassak. Nemrégen a békési egyházmegye presbiterei között tartottam e témakörben több előadást. Az egyház látható és láthatadan volta. A Szentírás sokféle képet, metaforát használ az egyház valóságának leírására. Ezek közül kettő különösen kiemelkedik. Ezek nem képek: az egyház Isten népe és a Krisztus teste. Mint nép empirikus, történeti valóság, mely az idők kezdete óta jelen van a történelemben (Heidelbergi Káté 54), mely teljes létével Isten szabadító tetteiről beszél. Ez nem nagy, hatalmas nép. Nem egyike a világ hatalmasainak, mely Isten közvetlen beleavatkozásával formálódott (5Móz 7,6-8). Ez a nép hirdeti a világnak, Isten embereket és népeket megmentő szeretetét. A másik valóságot kifejező koncepció: az egyház Krisztus teste. Az Isten népe történelemben való jelenléte nyitva van kutatók számára.14 A Krisztus teste pedig nincs. Ez a láthatatlanság bibliai kifejezése, ami az egyház a misztériumáról, titkáról beszél (Ef 3,4-6), ami csak a hit számára elérhető,15 de valóság.16 Lesslie Newbigin tovább fejleszti ezt a gondolatot. Kifejti, hogy a Krisztus által létrehozott közösség, melynek tagjai mélyen belegyökereztek Krisztusba, magában foglalja Krisztust. Következésképpen az Egyház új, ontológiai valóság a történelemben, melynek része van Krisztus életében, 12Egyháztörténet II. (Ladányi Sándor — Papp Kornél — Tőkéczky László szerk.) CONFESSIO 2000/4 122-125 13Misszió és ökumené TSZ XXXV (1992) 364-369. Ez az egész szám ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Egy budapesti konferencia anyaga. Legrészletesebb Pásztor, Misszió... i.m. 340. oldalon 14A pártállam idején a könyvtárak tele voltak vallás- és keresztyénellenes írásokkal. Sok rosszat elmondtak az egyházról, de létezését nem tagadhatták. 15Sajnos sok protestáns teológus — a racionalizmus hatásaira - fél a misztériumtól. Kálvin teológiájában pedig ez mind Krisztussal, az egyházzal, mind az eucha- risztiával kapcsolatban központi jelentőségű. Instil. 11.12.; II. 14.1; IV. 16.4; IV. 17.4-7 etc. Tulajdonképpen a Krisztus Test koncepció arról beszél mélyen bibliai alapon, amit a láthatatlan egyház nem biblikus, hanem plátói képlete kevésbé megfoghatóan, sőt félrevezetőén akar elénk tárni. Emil Brunner, The Christian Doctrine of the Church (Philadelphia: Westminster, 1962) 28-30 16Dietrich Bonhoeffer, Christologe (London: Collins-Fontana, 1966) 60 136
