Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: Valláspszichológia
Valláspszichológia Vallás, pszichológia és szociológia - mindegyiknek van mondanivalója néhány hasonló témában, például olyan emberi szükségekről mint a) a gyermekségből felnőtté érés b) vezéreszmék és értékek c) elfogadás és megbocsátás d) a barátok nyújtotta biztonság e) egyfajta rend az életben és elismert teljesítmények f) az életnek tágabb és magasabb értelme, mint amit a napi események nyújtanak. A lélektan nemcsak a személyiség különböző hajlamait írja le, hanem pszichoanalízissel megpróbál feltárni olyan rejtett érzéseket és motivációkat, amelyeket gyakran elnyomunk, mert túlságosan negatívak ahhoz, hogy őszintén szembenézzünk velük. Gondolhatom azt például, hogy én egy rendes ember vagyok, de ha őszintén megvizsgálom a motivációimat, rájövök, hogy az irigység, a félelem vagy mások manipulálása motivál. Ezek általában azzal függnek össze, hogyan értelmezem a saját érdekemet: mit gondolok arról, hogy mire van szükségem és mit akarok az életben, hogyan érem el céljaimat. ^ Miért lehet fontos, hogy a vallást lélektani szempontból tanulmányozzuk? (Mit mondhat a lélektan a vallásról?) ^ Milyen korlátokba ütközhet a vallás lélektani megközelítése? ^ Mivel járulhat hozzá a vallás (és a teológia) a lélektanhoz? 3 3. A vallás pszichológiai gyökerei Minden kultúrában megtalálható a vallás. Pszichológiai értelemben elmondhatjuk, hogy a „vallás” vagy „hit” olyan szükséglet, amely része személyiségstruktúránknak. Ez azt jelentené, hogy rendes körülmények között egyfajta ürességet kellene éreznünk, ha életünknek nincsenek vallásos megtapasztalásai, élményei. Honnan származik azonban az ilyen vallásos szükséglet? Egyesek azt mondják, hogy „velünk született” tulajdonság. Jobb talán úgy fogalmazni, hogy a vallás része (egyesek szerint főrésze) a mindennapi valóság struktúrájának. A teológia általában azzal hangsúlyozza ezt, hogy rámutat arra az elképzelésre miszerint az emberek Isten képmására teremtettek. Olyan teológusok például mint Barth és Buber azt állították, hogy az embernek nemcsak egy másik emberrel kell kapcsolatban állnia, hanem kiváltképpen a Másikkal. Elkerülhetetlenül vallásosak vagyunk tehát, bármilyen istenségre vagy bálványra összpontosítsunk is. 19
