Sárospataki Füzetek 8. (2004)

2004 / 1. szám - TANULMÁNYOK - Frank Sawyer: Valláspszichológia

Frank Sanyer

S2ámos pszichológus keresett más magyarázatot. Freud1 például azt gondolta, hogy a vallásos szükségletek általános személyiségfejlődési folyamatainkkal párhuzamosan alakulnak ki. Nincs kétség afelől, hogy ez igaz. Freud azonban azt gondolta, hogy ezek a vallásos szükségletek neurotikusak és az érettség hiányának a megnyilvánulásai. Mások azt hangsúlyozzák, hogy a vallásos képzetek erkölcsi magatartásunk fejlődésével együtt alakulnak ki. Eszerint szükségünk van valamilyen képzetre Istenről mint törvényadóról ahhoz, hogy a moralitásról bármilyen egyetemes elképelés létezhessen. Egy másik módja annak, hogy alátámasszuk a vallás lélektani szükségességét, ha azt mondjuk, hogy a vallás akkor válik szükségessé, amikor találkozunk önmagunk végességével, a végtelent és az élet értelmét keressük.1 2 3 Paul Tillich hangsúlyozza ezt az elképzelést teológiájában, mely erősen lélektani kategóriákra támaszkodik.

Milyen szükségletekre ad választ a vallás? Gyakran említik a következőket a vallásról szóló pszichológiai és szociológiai tanulmányok:3

a. a valahova tartozás érzése (egy csoporthoz kötődés)

b. önértékelés, bátorítás, önmegvalósítás

c. megbocsátás, megigazulás, lelki üdvösség

d. szociális jóléti programok és altruizmus

e. értékkészlet, tanítás, irányítás, vezetés

f. világnézet, élet értelme

g. egység a transzcendenssel

Sokféleképpen lehet kifejezni a vallás funkcióit. Gyakran ad identitás- tudatot az embernek. Az élet nagy mérföldköveinél jellegzetesen nyilvánosabbá válik, mint például a keresztelőkben, az esküvőkben és a temetésekben. A támasz- és a vigasznyújtás mellett, a vallás szertartást és liturgiát is ad, melyek bizonyos érzelmi és esztétikai vágyainkat elégítik ki. A templomokat a liturgiái év kiemelkedő alkalmain látogatják leginkább: karácsonykor, húsvétkor és egyéb ünnepeken. A vallás úgy viselkedik mint egy iránytű, amely biztos eszmékre mutat azzal kapcsolatban, hogyan értelmezhető a világ Isten törvényével és a szeretet nagy parancsolatával ösz- szefüggésben. A vallás gyakran tartja fenn a status quo-t és az adott társadalom vagy csoport rendjét. Megvannak a maga módjai arra, hogy szentesítsen (törvényesítsen) nézeteket, szabályokat, magatartásokat és életmódokat.

1 S. Freud, The future of an illusion (New York: Liveright, 1928). Magyarul: Egy illúzió jövője. Ford. Schönberger (Székács) István (Budapest: Párbeszéd, 1991).

2 V. E. Franki, Man’ search for meaning (Boston: Beacon Press, 1962). Magyarul: A£ ember a^ értelemre irányuló kérdéssel szemben (UR Könyvkiadó és Tipográfiai Stúdió Kft., 2000).

3 D. G. Benner szerk., Psycholog/ and Religion (Grand Rapids: Baker Book House, 1988), 97.

20