Sárospataki Füzetek 8. (2004)
2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kádár Ferenc: A lelkészi hivatás
Kádár Ferenc ni. Nincs egyháztól elvonatkoztatott lelkészi egzisztencia. A lelkipásztori szolgálat teológiai összefüggéseit csak az egyház küldetésének megértése alapján lehet feltárni. „A lelkipásztori szolgálat jövője az egyház jövőjével függ össze, az egyház jövője pedig Isten örök üdvtervének a függvénye”14. Az egyházlátás folyamatos kritikájára és újraformálására van szükség ahhoz, hogy a lelkipásztori szolgálat paramétereit meghatározhassuk. Lange úgy beszél a lelkészi hivatás kérdéseiről, hogy újra és újra visszatér az egyház létének, a gyülekezet valóságának kérdésköréhez. Hangneme ezen a ponton különösen kritikus. Éles különbséget tesz az egyház intézményes és közösségi léte között. Az egyház, mint szervezet, mint intézmény Isten ítélete alatt áll. Már a reformátorok egyházkritikája is legnagyobb részben srtuktúra-kritika volt15. A lelkészi hivatal /Amt/ az intézményesült egyház terméke. Hivatássá, szolgálattá csak a küldetését felismerő egyház közösségében formálódhat. Elemzi a gyülekezet valóságát. A „Volkskirche”, népegyház rétegei igen sokfélék az egyház nélküli protestánsoktól az egyházi érzelműeken át egészen az egyházhoz hűek, templomba járók, aktív egyháztagok csoportjáig. Kritikája szerint a népegyház, korának meglévő — de már átalakuló — egyházi rendszere képtelen alkalmazkodni a kor változásaihoz, új kihívásaihoz. Lange egyházszemlélete szerint Istennek az egyházzal kapcsolatos akarata nemcsak az összegyűjtetés, hanem a szétszóratás, a diaspóra-helyzet is, amelynek bibliai alapjait jól ismerjük. A szétszóratásban küldetés van: sóvá lenni. Az egyház a környezetében való jelenlétét és küldetését már nem intézményesen, hanem egyre inkább csak személyesen tudja biztosítani16. Itt jön elő az egyházat, a gyülekezetét képviselő személyek felelőssége, és köztük kiemelt helyen a lelkipásztoré. A nyugati társadalmi elvárások szerint az egyháznak két fontos területen van feladata17: az első az, hogy alapvető értékeket képviseljen és közvetítsen, a másik az, hogy krízishelyzetekben, az élet végletein segítséget nyújtson az embernek. Lange szerint az első jelentősége csökken, a másodiké nő. A lelkészi hivatás nagy kihívása az ma is, hogy mindkettőt képviselni tudja a lelkipásztor. A lelkészi hivatás meghatározásának természetes kontextusa tehát az egyház küldetésének megfogalmazása. A pasztorálteológia művelését tehát meg kell, hogy előzze az ekkléziasztikának, a gyakorlati teológia egyháztanának művelése. Boross: i.m. 17.o. 15 Lange: i.m. 96.o. 16 Lange: i.m. 133.o. 17 Lange: i.m. 148.k. Lange itt a K. W. Dahm által képviselt funkcionális teológia felfogását közvetíti. 110
