Sárospataki Füzetek 8. (2004)

2004 / 2. szám - TANULMÁNYOK - Kádár Ferenc: A lelkészi hivatás

A LELKÉSZI HIVATÁS

kívüli — megítélése drasztikus negatív változásokon ment át már abban a korban is. Ez azóta csak fokozódott. E negatív folyamat — ahogyan a pasztorálteológia kimutatja,10 11 nem pusztán a lelkipásztorról szól, hanem része a hagyományos vallásosságtól és az egyháztól, mint intézménytől való általános elfordulásnak. Lange azt is kifejti, hogy a lelkészi szolgálat külső megítélése az egyházon belül is negative változott11. A lelkész pozíciója, általános elismertsége a gyülekezetben is meggyengült. A lelkész különféle konfliktusok, kritikák, elvárások között él, tekintélye hírül sem olyan egyértelmű, mint valamikor volt.

Ezzel együtt beszámol a lelkészi szolgálat belső megítélésének változásairól is. Lelkészek és lelkészi pályára készülők körében végzett felmérések azt mutatták, hogy a lelkészi hivatással szemben egyre többen éreztek csalódottságot és rezignáltságot. Sokan túlterheltségre panaszkodtak vagy arra, hogy nem látják a munkájuk értelmét. Másoknál bizonytalanságra, sőt identitás-zavarokra utaló jelek mutatkoztak.

A könyv elgondolkodtat. Azok a folyamatok, amelyekre Lange felfigyelt, mára általánossá és fenyegető nagyságúvá váltak. Látjuk a krízis jeleit és formáit. Beszélünk az igehirdetés kríziséről, vagy általánosabban kommunikációs krízisről. Megfigyelhetőek a lelkészi hivatás kapcsolati és önértékelési krízisének jelei. Hogyan viszonyuljunk mindehhez?

Lange könyvét olvasva egy évtizedekkel később született könyv megállapításai jutottak eszembe: Klaus Douglass sokat vitatott műve12, illetve az általa felvett diagnózis jogfolytonos Lange kórképével. A különbség talán annyi, hogy Douglass kora — a mi korunk — sokkal súlyosabb válságtüneteket mutat, mint a Lange-é.

Mindkét könyv alapján megtanulhatjuk a krízis komolyan vételét és kezelésének hogyanját is. Douglass kifejti: a „krízis” kifejezés nem feltétlenül csak negatív. Nem kell összekevernünk a „katasztrófával”. „... szükséges hangoztatni, hogy egy krízisnek lehetnek messzemenően pozitív következményei is. Növekedés és gyógyulás például nem lehetséges krízisek nélkül... Az egyház jelenlegi krízise nem katasztrófa, hanem szükséges megtisztulási folyamat, amely fontos döntésekre és váltóállításokra kényszeríti az egyházat.” „A krízisek Isten kihívásai velünk szemben”13.

Ebben a felfogásban érdemes szembenéznie a teológiának a lelkipásztori élet és szolgálat válságjelenségeivel.

3 J_A lelkészi hivatás kérdését csak ekklé^ias^tikai kontextusban lehet tárgyalni! Lange gondolatmenetének egyik legfontosabb tanulsága az, hogy a lelkész személyét, illetve a lelkészi hivatást nem lehet önmagában vizsgál10 Botoss: i.m. lOkk.

11 Lange: i.m. 104.O.

12 Klaus Douglass: Új reformáció, 96 tétel az egyház jövőjéről, Bp, Kálvin Kiadó, 2002.

13 Douglass: i.m. 38kk.

109